Böjte Csaba: Jézus nem dobta be a törölközőt

Nyomtatás

b_300_300_16777215_00_images_stories_Alapitvany_Hirek_dehir.hu.jpgDebrecen – Három napig a ferences rendi Böjte Csaba tart lelkigyakorlatot a debreceni Szent Anna Székesegyházban. A rászoruló gyermekek támaszaként is ismert szerzetest a húsvétról és Jézusról kérdeztük. Interjú.

 

 

Nagyböjtben három napon keresztül Böjte Csaba ferences rendi szerzetes tart lelkigyakorlatot a debreceni Szent Anna Székesegyházban. Az első alkalomra vasárnap került sor, ám aki még át akarja élni az élményt, a szerdán 18 órakor kezdődő szentmisén megteheti. A rászoruló gyermekek segítésére létrehozott Dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítóját a második lelkigyakorlata előtt kérdeztük.
Dehir.hu: Lelkigyakorlatot az év más időszakaiban is szoktunk tartani. Mennyire más ez a nagyböjti időszakban?
Böjte Csaba: Az ember ilyenkor igényli, hogy ne csak a tél romjait pucoljuk el magunk körül, s néhány virágot vagy facsemetét ültessünk, hanem érezzük a szükségét annak is, hogy a lelkünket is tehermentesítsük a bűnöktől, megtérjünk, újrakezdjünk, s esetleg a szükséges pályamódosításokat is elvégezzük. Három gondolatot szeretnék a hívekkel megosztani Debrecenben, az első nap a céljainkról, Jézus Krisztus céljairól beszéltünk, a második nap arról hallhattak a hívek, hogy hogyan, milyen eszközökkel valósítsuk meg ezeket a céljainkat, a harmadik este pedig arról beszélek, hogy kikkel tehetjük ezt. Jézus sem egyedül váltotta meg a világot, hanem társakat gyűjtött maga mellé. Az egyházmegye védőszentje Szent László, ezért minden egyes elmélkedésben Szent Lászlót is fókuszba helyezzük, hogy ő bizonyos kérdésekre milyen választ adott.
Dehir.hu: Nagyhét misztériuma, csodája az a fajta keresztút, amivel Jézus megérkezik a keresztre, kínhalált hal értünk. A lelki vezető hogyan tudja vezetni az embereket, akik ott ülnek a padokban, hogy ők is megérkezhessenek?
Böjte Csaba: Jézus Krisztus ezért jött közénk, hogy megváltsa a világot, ezt tudatosan vállalja, nem fut el előle, nem dobja be a törölközőt, nem hisztizik, hanem hosszan járja akár a Golgotát is, nem megy át kutyába, nem duzzog sértődötten. De bosszúért sem liheg húsvét napján, amikor feltámad, hanem megy tovább a szeretet útján. Én azt gondolom, ez mindannyiunk számára egy nagyon erős üzenet, hogy mi is a magunk feladatát hasonló elszántsággal végezzük el. Mi se dobjuk be a törölközőt a nehézségek láttán! Ne kezdjünk el veszekedni, civakodni, ne menjen el az energiánk azzal, hogy elkezdünk például anyázni, duzzogva ne üljünk félre egy sarokba sebeinket nyalogatva, hanem Jézus példájára emberei méltóságunkat megőrizve feladatunkat higgadtan, nyugodtan teljesítsük! Ez lenne az ideális, s azt gondolom, ennél szebb példa, mint a nagyhét szertartása, nemigen van. Rólunk szól az egész történet. Mikor valaki megnősül, munkahelyre áll, gyereket vállal, igazából az az ő golgotája, az az ő mindennapi keresztje. Ha Jézus számunkra, keresztények számára az eszménykép, milyen jó lenne, ha tudnánk is járni az ő útján!
Dehir.hu: Csaba testvér, amikor megérkezik a kereszt tövéhez, letérdel, miként tud erőt meríteni a napi találkozások alkalmával?
Böjte Csaba: Ugye most gyerekeket nevelek. 63 helyiségben több mint 2 ezer 200 gyermek van, több mint 300 világi munkatársam van, így akad gond is bőven, de nekem nagyon fontos Jézus példája. Ha kisebb-nagyobb nagypéntekek, nagycsütörtökök vannak, ha egy-egy gyerek döntéseivel, butaságával engem is besodor egy nagypénteki krízisbe, olyan jó tudni, hogy Jézus az ilyen esetekben hogyan viselkedett. Ő egy olyan csodálatos iránytű, aki a döntéseimet nagyon sokszor meghatározza.
Dehir.hu: Húsvét ünnepe hogyan telik ennek a 2 ezer 200 gyermeknek?
Böjte Csaba: Idén úgy ment a nagyböjti felkészülés, hogy én elkértem Győrből Szent László ereklyéjét, s ezt vittem el minél több otthonunkba, s Szent László jelenlétében próbáltunk egy belső tavaszi nagytakarítást eszközölni. A húsvétot mindenki a maga közösségében fogja ünnepelni.
Dehir.hu: Hogy van még mindig erő önben utat mutatni?
Böjte Csaba: Én mindig is azt mondtam, hogy jó dolog jónak lenni. Mindig azt ajánlom a fiataloknak, hogy merjenek anyák és apák lenni. Én ugye nem a test és a vér kívánságából lettem apa, hanem Szent József-i értelemben, úgy érzem Isten akaratából lettem ezeknek a gyerekeknek az „apjuk”, de ez egy nagyon jó dolog. Jó dolog egy gyerekhez lehajolni, én úgy érzem, megfiatalodok a gyerekek között, így bátran merem ajánlani ezt az utat mindenkinek. Olyasmi egy gyermeket nevelni, mint egy kutat ásni; ugyan te ásod a gödröt, de mégis a víz nélküled fakad fel benne, s te is olthatod szomjadat általa.
www.dehir.hu