Salomvár - Pontosan érkezik. Ahogy közeledik a jellegzetes, kötéllel összefogott, barna ferences habitusban, szeme megakad a felújítás alatt álló templom mellett kivágott fák törzscsonkján.

- Szépek lehettek... - mereng egy pillanatra maga elé, érződik, mindent tisztel, ami élő. Böjte Csaba misét tartott Salomváron, evvel is köszönve, hogy a közeli Erdeifaluban nyaranta immár 3 éve fogadnak sanyarú sorsú erdélyi gyerekeket. Csaba testvér hét éve ír könyveket, a legújabb,  A szeretet bölcsője - A házasság mérföldkövei című a könyvhétre jelent meg.  Vajon miért választotta ezt a témát?

- A friss népszámlálási adatok jelzik, hogy Magyarországon és Erdélyben is nagy bajok vannak. A tíz évvel ezelőtti adatokhoz képest 200 ezerrel lettünk kevesebben... Ez a szám az erdélyi magyarság 13 százaléka, igen nagy érvágás. S miért kell ezt elszenvednünk? Mert túl nehezen fogjuk meg és túl könnyen engedjük el egymás kezét. Sok kísértés próbálja ellopni a hűséget, az őszinte egymásra figyelést, kioltani a házastársi szerelmet.

Mint mondja, nem a házasság intézményével van  baj,  egyszerűen nem tudunk bánni a felmerülő nehézségekkel. A könyvben végigveszi a házasság 18 mérföldkövét, azok örömét, feladatait, kihívásait.

Böjte Csaba szerint nem a több árvaház és a még több szorongásoldó gyógyszer kínál megoldást (Fotó: Pezzetta Umberto)

Böjte Csaba szerint nem a több árvaház és a még több szorongásoldó gyógyszer kínál megoldást (Fotó: Pezzetta Umberto)

- Minden kis folyó egy nagyobba kellene, hogy torkolljon, mindannyiunknak meg kellene találnunk a magunk céljait  a családban, a házasságban. Akinek ez nem sikerül, aki úgymond nem kötelezi el magát, az sem lesz boldogabb, csak magányos és rosszkedvű. A gyóntatószékből tudom, hogy nem könnyű állapot ez.

- Mi az alapvető baj a házasságokkal? - tudakoljuk. Egy párhuzammal felel.

- Ha már történnek közlekedési balesetek, az államnak feladata, hogy kórházakat építsen, ahol gyógyítgatják, összerakják a törött csontú embereket. De ha egyre több a baleset, arra nem az a jó válasz, hogy még több kórházat építünk, hanem, hogy a közlekedőket rávezetjük, ha kell rendőrökkel, traffipaxszal, miként tehetnek kevesebb kárt a másikban és önmagukban. Mindjárt kevesebb lesz a közúti tragédia. Ugyanez a helyzet a házassággal. Ha ennyi a válás, a széthullott család, az intézetbe kerülő elhagyott gyerek, akkor nem még több árvaházra és még több szorongásoldó gyógyszerre van szükség, ehelyett elő kellene venni a tízparancsolatot, leporolni az emberiség több ezer éves tapasztalatait felölelő evangéliumot, és segíteni, hogy a családok békében, szeretetben tudják megvalósítani mindazt, amire szövetkeztek.

Az általa elindított Szent Ferenc Alapítványhoz tartozó 67 közösségben pillanatnyilag 2300 gyereket nevelnek. Mint mondja, egy olyan sincs közöttük, akinek az apját a románok vagy a cigányok verték volna agyon... Viszont temérdek olyan akad, akinek az életét az alkohol, a lustaság, a felelőtlenség, a közömbösség, a naivság törte derékba. Ezek a fő okok, amiért egy gyerek kihull a családból.

A választott témának ad egy sajátos árnyalatot, hogy Böjte Csabának gyakorlati tapasztalata nem lehet a házasságról. Azt feleli, az egyház több ezer éves tanítása fényében próbálja megfogalmazni a tanácsait. S amiként a könyv szerkesztői előszavában  is olvasható Karikó Éva tollából: az orvos sem csak azokat a kórságokat tudja gyógyítani, amelyeken átesett.

- Manapság egyre nehezebb az adománygyűjtők dolga. Ön vajon mivel tud   hatni  az emberekre? Érzelmekkel? Érvekkel? Történetekkel?

- Sem itt, sem másutt nem kértem a támogatást és a jövőben sem fogom. Úgy gondolom ugyanis, hogy a segítség valahol belülről kell jöjjön. Az emberek szeretnek jók lenni, jót tenni, kimutatni irgalmas szívüket. Én csak lehetőséget teremtek arra, hogy ezt megtegyék. Beszélek arról, amiben hiszek, s ha valaki adományt dob a perselyünkbe, azt mindig szeretettel megköszönjük. Azt látom, hogy Isten indítja az embereket, hogy jók legyenek, nem én kell, hogy rángassam őket jobbra vagy balra.

Beköltöztek az elhagyott kolostorba

Böjte Csaba autóvillamossági szerelőnek tanult. Édesapja költő volt, s egy verse miatt több mint 4 évet töltött a Ceausescu-rezsim börtönében. Szabadulása után a kínzások következtében meghalt, fia ennek hatására döntötte el, hogy pap lesz.

Több helyen szolgált, 1992-ben Dévára helyezték, ahol oltalmába fogadott néhány utcagyereket, és a lakatot leverve az elhagyott és évtizedek óta üresen álló ferences kolostorba költöztek. Tavaly Brüsszelben átvehette az Európai Polgár Díjat.

www.naplo-online.hu