Egy fiatal befejezi a vizsgáit, majd útra kel, eljön közénk egy árvaházba, és ahogy a csillogó kulcs talál a zárba, ő is könnyedén, egyetlen mozdulattal tárja, nyitja tágra, megriadt gyermekeink riadtan kalapáló kis szívét!! Álmélkodva figyelem az Isten által szívünkbe ültetett szent szeretetet, mely képes áthidalni a korkülönbséget, a kulturális, faji, gazdasági szakadékot mely elválassza, a bajbanlévő gyermekünket egy budapesti, egyetemet végző, gazdag, csinos fiataltól? 

Csodálatos a szeretet, széthulló világunkat összetartó kovász, keressük míg magunkban is megtaláljuk!! 

Csaba t.