Ezt a tavat még a drága Antal atya ásatta, nyáron öntözünk vizéből, halat tartunk benne, télen a gyermekek korcsolyáznak rajta, s egész évben gyönyörködünk benne!! 

Jó látni ahogy a múltból a jelenbe nyúl egy áldott kéz és szinte észrevétlenül megsimogat minket!! Élünk, de  ezen a földön mi is sodródunk az elmúlás felé! Álmodjunk, tervezzünk olyan jó dolgokat, melyek halálunk után is áldást osztanak!! Éljünk úgy, hogy munkánk gyümölcseinek örvendezve, áldják a jó Istent az emberek!! 

Csaba t.