Önsajnálat vs hálaadás …

b_300_300_16777215_00_images_stories_Csaba_levelek_Vegyes_36768144_1804786442930299_8611828359590051840_n.jpgGondolkozzunk el , milyen gyakran szoktunk panaszkodni ? Szoktam én sajnálni saját magamat? És sajnáltatni magamat másokkal ?Lamentálok ? No és milyen gyakran szoktam én “Magnificatot" énekelni ? Szoktam-e hálát adni azért amit Istentől kaptam ?Megköszönni azt amit nekem szánt az Úristen ? Megvan bennem ez a “máriás" lelkület?
Úgy gondolom, hogyha a fiatalok nem tudják elfogadni a kereszténységet , az pont azért van, mert a mi életünk tele van lamentációval, siránkozással . Én mikor magasztaltam hangosan az Istent? Mikor ujjongtam fel örömömben, hogy hálát adjak Istennek a szeretteimért , a munkámért, a betevő falatért ? Tudok én örvendeni? Mindenkinek meg kellene írnia a saját ‘magnificat-ját”! Ha van rá módod tedd meg egyszer vonulj vissza a szobádba vagy a kápolnába egy lappal a kezedben és írd meg a magad Hálaénekét!
Csaba testvér