Barsi Balázs ferences atya 70. születésnapjára készülve fogalmaztam meg az alábbi gondolatokat! A kedves Balázs atyának csendből születő termékeny éveket kívánok sok sok szeretettel születésnapja alkalmából! Csaba t.
1990-ben egy pár hónapra én is Barsi Balázs atya novíciusa lehettem. Mindig örömmel, szeretettel gondoltam vissza a sok rohanás közepette erre a békés, csendes időszakra. Akkoriban a novícius ház az esztergomi nagy kolostor padlás terében volt, és ehez a térhez tartozott egy szép füge kert, ahol nagyon sokat időztünk az ég és föld között. Ebben a nyitott részben volt néhány dézsába ültetett tuja és az egyiknek az ágai közé egy kis pacsirta fészket rakott. Nem tudom pontosan már, hogy hányan voltunk novíciusok, de számomra olyan csodálatos volt, hogy a közel 20 ember folyamatos jelenléte nem zavarta ezt a kis madarat, hanem vígan kikotolta tojásait és fölnevelte utódait. Igen, Barsi Balázs atya környezetében békés csend uralkodott. Az életerős, világból jött kemény fiatalokat képes volt az összeszedett imádság csendjébe átvezetni, és gondolom így mert ez a kismadár közvetlen közelünkbe fészket rakni.