Kedves Erika néni!
A hétvégén, különös helyen jártunk önnek köszönhetően, mégpedig a boldogkői várnál ahol egy kis időre azt éreztük, hogy a középkorba vagyunk. Jó volt megismerni a lovagok életét, és új dolgokat tanulni róluk. Nagy öröm volt számunkra, hogy a kardokat, fegyvereket, páncélokat mi is kipróbálhattuk. Felejthetetlen élmény az ottani ebéd is, be kell vallanunk azt a tényt, hogy soha életünkben nem ettünk ilyen jót. Most már tudjuk, hogy miért voltak a lovagok ilyen erősek és bátrak. Azt is szeretnénk megköszönni, hogy ebéd után egy jó fagyival is megkínáltak minket amint kiléptünk a vendéglőből, ha tudná milyen jól eset abban a nagy kánikulában az a finom fagyi... Boldogan és büszkén mentünk, hazafele hiszen a várban Sándor barátunkat apróddá avatták, így hát mostantól van a csapatunkban egy jövendőbeli lovag is! Még egyszer szeretnénk megköszönni az itt töltött időt, és azt, hogy örömet szerzet nékünk ezzel a kis kalanddal, amiben részt vehettünk.

Hála telt szívvel a Szent Ferenc Alapítvány néhány diákja!