Építsük Istenországát!

Nyomtatás
aug24.jpgÉn hiszem, hogy egy szép, szent, kibontakozó világban élünk. Építsük tehát munkánkkal Istenországát!
Nagy alázat kell, hogy elfogadjuk, tökéletlenek vagyunk. Amikor Szent Ferenc kimondta azt, hogy ő kisebb testvér, arra is gondolt, hogy együgyű testvér, ügyetlen, tudatlan, tökéletlen. A szememben alázata nem megvetést, hanem őszinte tiszteletet érdemel. Igen, nekünk, keresztényeknek a világ kisebb testvéreinek kellene lennünk, korlátaink tudatában kell egymáshoz és a Jóistenhez fordulnunk, aki őszinte önismeretből fakadó alázatunkra biztos, hogy egyetlen dolgot fog mondani:„Kicsi vagy, huncut vagy, mégiscsak az enyém vagy.”
Tudatosan el kell fogadnunk saját hibánkat, gyengeségeinket. Szent Pál azt mondja: „Tövist kaptam testembe, hogy arcul csapkodjon, és el ne bízzam magam. Háromszor kértem ezért az Urat, hogy szabadítson meg tőle, de azt felelte: „Elég neked az én kegyelmem. Mert az erő a gyöngeségben nyilvánul meg a maga teljességében.” [2Kor 12,7-9] Könyvtárakat írtak arról, hogy milyen tövisekről beszél Szent Pál. Fogyatékosságot, hibát érzett magában, teológusok nem zárják ki, hogy ezek erkölcsi természetűek voltak.