A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.
12.00 Barangolás Szülőföldünkön! Gyermekeinkkel tegnap a Hátszegi-medencébe zarándokoltunk. (Kis filmünk mára már elkészült, így egy napi késéssel velünk barangolhatnak.) Természetesen annyi látványosság van itt is, hogy egy hetet jól el lehetne tölteni, de majd még visszatérünk e vidékre! Kárpát-medence hátsó szeglete mindig is lakható, gazdag vidék volt! E térségben állt a római időben Erdély fővárosa Várhely, Ulpia Traiana Sarmisegetuza, 25-30.000 ember virágzó városa! 164 évig innen irányította a Római birodalom Kárpát-medence keleti részét! Természetesen a római korszak után is, virágzó élet volt itt a hatalmas hegyek, a Retyezát tövében! E térség két, számunkra nagyon kedves személyét is meglátogattuk, Bernát Elek urat és Mara Ernő bátyánkat. Mindketten kedves feleségükkel, békében, szeretetben élnek e gyönyörű tájon, hol évszázadokon keresztül az ő őseik is éltek.
18.00 A mai szentmisét Szászszebesről közvetitjük, hol Leó testvér a Dél-erdélyi összevont ferences kolostor elöljárója fogad bennünket! Szeretettel várunk benneteket is!
Napunkat ma is néhány vidám perccel, egy jókedvű játékkal zárjuk! Hála és köszönet két lelkes játékmesterünknek Zitának és Laurának, kik lelkesen készülnek a Marosvásárhelyi Sapientia egyetem Kommunikáció szakára, ahová - hála Istennek - ösztöndíjjal be is jutottak!
Szeretettel,
Csaba t.
2020. augusztus 25.
Szászsebes (Sebes) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Gyulafehérvártól 14 km-re délre, a Sebes folyó partján fekszik.
Szászsebes a Sebes folyóról kapta nevét az itt megtelepedő székelyektől.
Jó fekvése miatt régészeti leletekkel igazoltan megfordultak itt a rómaiak, a gótok, a hunok, az avarok és a szlávok egyaránt.
A székelyek idejéből származó ősi templom és temető maradványaira bukkantak az evangélikus templom alatt és körül.
Az első szász telepesek II. Géza idején érkeztek 1150 körül.
A települést II. András 1224-ben a szászoknak adományozta, az itt élő székelyeket ekkor telepítette át a Háromszéki medence környékére, ahol így alakult ki Sepsi szék.
Favárát és a várost a tatárok felégették, kővára és a ma is látható temploma a tatárjárás után épült.
A templom gótikus külseje a XIV. századi átépítéssel alakult ki.
A várost a törökök többször feldúlták ill. felégették.
1540-ben itt halt meg Szapolyai János királyunk.
1551-ben Castaldo foglalta el, 1556-ban Izabella királyné seregei visszafoglalták.
1708-ban Károlyi Sándor kurucai is felégették a habsburgokhoz húzó szász város várát.
A várfal jelentős részét és a védműveket a XIX. században lebontották.
A városközpont szép, tiszta, barátságos.
A Ferences templom eredetileg a 13. században épült, a kolostort 1322-ben domonkosok, 1523-ban ferencesek, 1529-ben ismét domonkosok lakták.
A ferencesek 1731-ben költöztek vissza Szászsebesre, templomukat 1740 és 1769 között romjaiból újjáépítették.
1849-ben itt vette át Bem Kossuth kitüntetését. Szerzeteseit 1951-ben elhurcolták.
A kolostort a 2000-es években újították fel.
A Belvárostól északra egy temetőben áll az Istenanya Elszenderülése ortodox (eredetileg görög katolikus) templom, amelyet egy korábbi templom helyén 1778-ban építettek.
A város 1701-ben egy 35 faluból álló görög katolikus esperesi kerület központja volt.
Látnivalók Szászszebesen:
Evangélikus temploma
Ferences templom
Az egykori szász evangélikus gimnázium
Urunk színeváltozása ortodox templom
Vörös-szakadék