Megpróbálok majd a részletekre is visszatérni az egyes házakban tapasztaltakra, de ha most megkérdeznék, hogy úgy összességében, mi a véleményem a 2007-2008-as tanévben végzett munkánkról, csak annyit mondanék: Képzeljétek, a tegnap elmentünk Robival, és bizakodó lélekkel megvásároltuk Parajdon egy házat, Iskola - háznak, Élet - házának.

Igen, ősszel számolják a Pipéket, tanév végén számba veszik az elért eredményeket, sikereket a diákok életében. Én bátran lemerem írni, a magam, Karda Robi nevében is, hogy mindaz mit láttunk, tapasztaltunk közel 40 házvezetövel való beszélgetés után, nemhogy elvette volna a kedvünket, hanem erőt lendületet adott a tovább lépéshez. Isten áldását látva, érezve nagycsaládunkon, úgy döntöttünk hogy bátran felvállalunk, egy újabb otthont Sóvidéken. Így vásároltunk a parajdi Sóbánya szomszédságában, Szent Borbála tiszteletére, az itt élő, bajbanlévő gyerekek szolgálatára, egy hét szobás, emeletes házat. 

Köszönöm szépen minden gyereknek, és munkatársamnak, ezt a tanévet!!! Hiszem, hogy részleteiben sok mindent lehetett volna sokkal jobban is csinálni, lehetett volna talán többet tanulni, jobb jegyeket kapni, egymásnak több virágot, kacagást ajándékozni. Lehetett volna, de én úgy érzem, hogy nagycsaládunknak, bátran adhatok, egyes házak eredményeit összeadva, majd elosztva 43-felé, (ennyi helyen szolgáljuk a gyerekeket) nemcsak egy átmenő, hanem egy nagyon jó nyolcast, talán egy kilences osztályzatot is.  

A gyermekek, és a felnőttek munkájának elismerése képen szeretettel mondom én is ki, hogy itt van, a jól megérdemelt VAKÁCIÓ, és kívánok mindnyájatoknak jó pihenést, szép, örömteli nyarat. 

Szeretettel, Csaba t.