Sokan kérdik...?

Nyomtatás

b_300_300_16777215_00_images_stories_Igaz_Tortenelem_IMG_3037.JPGSokan kérdik, hogy egy - egy közel keleti útnak mi célja, vagy az eredménye..... Örömmel osztok meg egy nemrég kapott levelet!!

Most egy éve, tavasszal voltunk Irakban, akkor jutottunk el mi is Teleskof nevű városba! Ott, a képen látható romok között imádkoztunk, sírtunk, beszéltünk az újjáépítésről, és lám - lám megvan a jó hír: megépült ezer lakóház, iskola, templom!!! Az emberek Istent dicsérve, a mi népünknek köszönetet mondva ünnepelnek és visszaköltöztek otthonaikba!!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen.
Örömteli szívvel, 
Csaba t. 
Kedves Mindannyian!
Most értem haza egy előadásról, rendezvényről, ami a Pázmányon volt. Az előadást az ÜKERHÁT (Üldözött Keresztények Helyettes Államtitkársága) szervezte, a vendég pedig egy Teleskof (másképp Telskuf vagy Tell Aszkuf) nevű város plébánosa volt a Ninivei - fennsíkról, Irakból és négy fiatal keresztény mérnök. Azért jöttek, mert abból a pénzből, amit a magyar államtól kaptak, befejezték az építkezést. Hét napig ünnepelt a település népe, tegnap véget ért az ünnepség, aztán repülőre ültek és eljöttek köszönetet mondani és beszámolni, hogy mit építettek a pénzből. Ezer lakóházat, befejezték az iskolát, közösségi házat építettek, de mindenek előtt egy új templomot. Sok-sok diát hoztak a romos és újjáépített házakról. Mindent maguk csináltak, hogy minél többet ki tudjanak hozni a pénzből. És először azok jutnak otthonhoz, akik nem mentek el Irakból.
És tudjátok, hogy mit mondott ez a fiatal plébános? A választások előtt a településükön minden keresztény azért imádkozott, hogy Magyarországon maradjon ez a kormány. Ott, távol Irakban, a Ninivei-fennsíkon értünk imádkoztak! És azt, hogy maradt a kormány, a plébános égi jelnek tartja. A falujukat/városukat elnevezték Magyarország leányának.
Ebben a történetben benne van, hogy mit jelent kereszténynek lenni. Azt hiszem, ezért alapította Jézus az Egyházat. Ezt ma este megéltem. Gondoltam, megosztom Veletek ezt a megrendítő élményt.
Szeretettel: 
Móczár Gábor