“Még sok mondanivalóm volna, de nem vagytok hozzá elég erősek. Amikor azonban eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet titeket a teljes igazságra.”
Jn 16,12
A Szentlélek indít, hív és te útra kelsz, elindulsz, a Csíksomlyói kegyhelyre vezető zarándokútra lépsz! Hideg van, az eső megver, de kitartasz, imádkozol, mondod a rózsafüzért, a társaiddal énekelsz. A kilométerekkel együtt az otthoni gondok, szorongások is mögötted maradnak! A szentély vár, fáradtan, de megérkezel!
A lélek tovább vezet, ott legbelül lelkiismereted által szól, duruzsol: "végezd el a szentgyónásodat"! És beállsz a sorba, majd térdre borulsz és nem mást vádolsz, hanem könnyes szemmel csak saját magadat! Bűneid ott sorjáznak mint fel nem robbant taposóaknák mögötted, tisztán látod őket. Valami hatalmas belső erő, a Szentlélek átszakítja a gátakat, feltörnek az emlékekkel a könnyek is, megszületik benned a jó elhatározás, irgalmat kérsz, de te is mindenkinek mindent nagylelkűen megbocsátasz! Térden állva kérsz bocsánatot, és a pap, - akinek az irgalmas Jézus mondta: „Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer...” Jn 20,22 - feloldoz az irgalmas Isten nevében a bűneid alól!
Szabadon, tisztán felállsz, de nem dőlsz hátra, mert utad itt nem ért véget. A végtelen Szépség, Jóság, Igazság, Szentség utáni sóvárgás tovább vezet! Első lépésed az oltárhoz visz, szentáldozáshoz járulsz! Kicsinységed tudatában világosan érzed, hogy most benned az ég a földdel összeért! Legbelső éned a fénybe borul, minden egyszerűvé, kivitelezhetővé válik, megszépülnek körülötted az emberek. A zarándokút, a zarándoklat, a búcsú kegyelme életet adott neked, és lassan betölti a tested, a lelked, szellemed. Élő hiteddel világosan érzed, hogy nem csak te léptél Isten felé, hanem Ő is, ahogy mindannyiunknak megígérte: "Aki szeret engem, az megtartja tanításomat, s Atyám is szeretni fogja. Hozzá megyünk, és benne fogunk lakni." Jn 14,23
A szentmise végén együtt énekled társaiddal néped ősi himnuszait, és érzed, hogy a zarándok testvéreiddel egy vérből való vagy. Zúg a táj, a zarándokút, a búcsús szentmise, a szentgyónás, az áldozás, a testvéreiddel való örömteli ima, az ének Istened áldott jelenlétében erővel, fénnyel, meleggel tölti be teljes valódat. Te megnőttél és a problémák körülötted összementek! Mindent odaadtál, és mégis örömben úszik a lelked, gazdagnak érzed önmagad, mert az Egyház áldásával, őseid által kitaposott úton teljes búcsúban részesültél!
Áldozócsütörtök van, a készülődés ideje! Igaz, hogy esik az eső és hideg az idő, neked is, mint mindenki másnak, sok dolgod van, de engedd, hogy vezessen a Lélek, rakd félre a dolgaidat, kezdj készülni a csíksomlyói búcsúba, és a Szentháromság ereje, ragyogó fénye betölti életed!
Szeretettel,
Csaba t.