Placid atya halálának az évforduloján, imádságos szeretettel emlékezünk, 

Csaba t. 

" Igen, Atyám, így tetszett ez neked!" Mt 11,25 

Hernisch Placidus ferences szerzetes atya német származású híveit, a világháború végén elvitték Szibériába! Az atya önként ment a híveivel, mert úgy tartotta, hogy a jó pásztornak ott a helye a rábízottak között. Hosszú évek után szabadultak az elítéltek, ő az utolsó "transzporttal" jött haza! Az évek teltek, aztán a 89-es fordulat után a kis német falu kiürült. A sok nehézségen keresztülment emberek elköltöztek Németországba! Az idős atya maradt, idejének nagyrészét a radnai kolostorban töltötte. Egy alkalommal megkérdeztem, hogy miért nem ment ő is Németországba. A tőle megszokott jókedvvel válaszolt: "tudod fiam, nekem a híveim itt vannak, szépen szerre kikisértem öket a temetőbe! Életemben soha nem hagytam el őket, most is mellettük maradok!"  Most ott pihen hívei mellett egy elhagyott porladó temetőben!

Igen, Atyám, így tetszett ez neked!" - Munkájáért nem sok elismerést kapott, de örömmel vállalta azt az  életet, amelyet Isten neki szánt! Jóízű beszélgetéseink során mondta, hogy a múltat a maga kegyetlen történéseivel  nem lehet megérteni, de elfogadni igen!    "

Placid atya egy véres, világháborúval terhelt korszakban élt, körülötte bűnnel szennyezett évtizedek folytak el és ő mégis, a gyilkos indulatok árnyékában Isten akarata szerint, békében élte az életét. Mikor megismertem, már nagyon idős volt, de én őt is, akárcsak a többi hitéért börtönviselt testvéremet szentnek tartom! 

Bennünket se  a körülöttünk zajló események vezessenek, hanem az akaratát mindannyiunk számára lelkiismeretünk által világosan kinyilatkoztató mennyei Atya! Hogy milyen úton vezet? Azon ami "tetszik" neki!

Szeretettel,

Csaba t. 

Kép: Erdélyi ferences Placid atyát ne tévesszünk össze a Magyarországon élt bencés szerzetessel.