Felsővadászi II. Rákóczi Ferenc (Borsi, 1676. március 27. – Rodostó, 1735. április 8.) 2026-ban ünnepeltük a nagyságos fejedelem születésének 350. évfordulóját. Erdély utolsó szuverén fejedelmét e gyönyörű jubileum alkalmából szeretnénk jobban megismerni, az ő általa képviselt értékekhez közelebb kerülni, mert ő nemcsak a kard és a politika embere, hanem népünk egyik legmélyebb misztikusa, az ima embere is volt. Száműzetése alatt írt „Fohászok” (Aspirationes) és „Emlékiratok” című művei tele vannak olyan vallásos vallomásokkal, amelyek a mai ember lelkét is megrendítik.

 

 

II. Rákóczi Ferenc jobb megismerése érdekében egy lelkigyakorlatra és egy fizikai zarándoklatra hívom a kedves testvéreimet. A hétnapos lelkigyakorlat most kezdődik, július 18-én. A fizikai zarándoklat pedig, amit a Misszió Tours szervez, szeptember 22. és 27. között lesz Isztambulba és Rodostóba.

II. Rákóczi Ferenc szorosan kötődött Szent Ferenchez, és a kutatások szerint is, a Ferences Világi Rend, régi nevén Szent Ferenc Harmadik Rendje, a terciáriusok tagja volt. Bár a történelemkönyvek gyakran csak a politikai és katonai szerepét emelik ki, a fejedelem belső, lelki élete teljesen a ferences szellemiségben telt, különösen élete második felében. Rákóczi a harmadrend tagjaként olyan mélyen azonosult Szent Ferenc lelkiségével, hogy végakaratában meghagyta: halála után ne fejedelmi díszben, hanem a ferences testvérek egyszerű, barna csuhájában (habitusában) temessék el. Amikor 1735-ben Rodostóban visszaadta lelkét Teremtőjének, a végakaratát hűségesen teljesítették, így a legnagyobb magyar főúr egy koldulórendi szerzetes ruhájában lépett az Úr szíve elé. Konstantinápolyban (Isztambulban), a galatai Szent Benedek-templomban édesanyja, Zrínyi Ilona mellé temették.

A száműzetésben, Rodostóban a fejedelem napjai szinte kolostori fegyelemben teltek. Udvarában ferences szerzetesek – köztük a hűséges Aszalay testvér – szolgáltak. Rákóczi mindennap hajnalban kelt, misét hallgatott, és hosszú órákat töltött térdelve, csendes bűnbánati imádságban, pontosan úgy, ahogy azt Szent Ferenc atyánk is tette Alverna sziklái között. Itt írt vallásos művei a tiszta ferences misztika remekművei.

Úgy gondolom, hogy ez a hétnapos lelkigyakorlat nem töri meg a Tranzitus egész éves ívét, mert nemcsak egy történelmi megemlékezésről, hanem egy igazi ferences világi rendi testvér lelki örökségének megismeréséről szól ez a szép kitérő.

II. Rákóczi Ferenc életútja – 7 napos lelki zarándoklat

1. nap: Borsi és Munkács – A gyökerek és az otthon védelme:

„Te adtad nekem, Uram, az ősöket, Te rendeltél engem e jeles családból való származásra... Te voltál az, aki oly sok vihar közt megtartottad házunkat, és Te ültetted el a szívemben a szüleim iránti tiszteletet és a szülőföld szeretetét. Mert a gyökér, melyet Te gondoztál, nem száradhat ki a világi viharokban.”(II. Rákóczi Ferenc fohászaiból)

Elmélkedés: 

- Rákóczi 1676-ban született a zempléni Borsiban. Gyermekkorát Munkács várában töltötte, amelyet édesanyja, Zrínyi Ilona éveken át hősiesen védett a császári csapatokkal szemben. Ez az időszak a hűség, a családi példa és a szülőföld szeretetének megalapozása volt a kisgyermek szívében. Ott, a várfalak között, az ostromzajban tanulta meg, hogy a legértékesebb dolgainkat: a hitünket, a családunkat, a hazánkat nem adjuk fel harc és áldozat nélkül.

- A gyökér a fa legrejtettebb része. Nem látszik, a föld alatt van, de mégis belőle él az egész fa, a lombok és a gyümölcsök. Ha a gyökér ép és mélyre nyúlik, a legnagyobb vihar sem képes kicsavarni a törzset. 

- Biztatom a zarándoklat résztvevőit, hogy csendesedjünk el, és nézzük meg a saját gyökereinket! Gondoljunk hálával a szüleinkre, nagyszüleinkre, a minket felnevelő családi fészekre és arra a lelki örökségre, amit tőlük kaptunk. Mindannyiunknak két szülőföldje is van: az egyik, ahol fizikailag megszülettünk, a másik pedig az, ahol megkereszteltek, ahol hitben felcseperedtünk, végső soron a Szentföld, ahol Krisztus Urunk élt, tanított és csodákat tett.

- Vajon mi hogyan gondozzuk, hogyan védelmezzük ezt a szent, keresztény örökséget a mai világ modern, mindent elmosni akaró külső viharaival szemben? Megvan-e bennünk az a munkácsi konokság és hűség, amellyel Zrínyi Ilona védte a várat és gyermekei jövőjét?

- Déván és a házainkban sok-sok sebzett gyökerű gyermekkel találkoztunk, de ennek ellenére azt láttam, hogy minden gyerekünk mélyen ragaszkodott a vér szerinti rokonaihoz és a szülőföldjéhez is. A mi dolgunk ezeket a gyökereket gyógyítani, élővé tenni, hogy a ránk bízott, cseperedő gyermek, a kétlábon járó élet fákat – sok-sok jó gyümölcsöt teremjenek.

Házi feladat:Ma gyújts meg egy gyertyát, és név szerint mondj el egy hálás imát azokért, akik a hited és az életed gyökereit adták: szüleidért, keresztszüleidért, tanítóidért, papjaidért, mindazokért, akik a jóra, a szépre tanítottak, és akik a múltból jövő értékek stafétabotját a kezedbe adták!

Szeretettel, 

Csaba t.

Képek: 

1. Rákóczi Ferenc édesanyját nagyon szerette így ír: „Uram; hiszen te oltottad belém azt a fiúi engedelmességet, amely arra késztette a halálos ágyán is őt, miközben rólam emlékezett meg, hogy tanúsítsa: én sosem szomorítottam meg őt.”

2. Szent sír belseje, Jeruzsálemben az a hely ahol Jézus húsvétvasárnapján feltámadt!

3: Dédnagyapám családja