Ma két tizenéves fiatal lány érkezett a csíksomlyói kegytemplomba, kezükben öt szál hófehér rózsával. A sekrestye iránt érdeklődtek, útbaigazítást kértek. Kedvesek, tiszta tekintetűek voltak. Megkérdeztem tőlük, hogy a sikeres érettségiért jöttek-e hálát adni. Meglepett a válaszuk:
– Nem, a medjugorjei Mária-szobor elleni támadás miatt hoztuk, engesztelésül. Felmentek a kegyszoborhoz, elcsendesedtek, imádkoztak, majd a szeretet rózsáit ott hagyták a Szűzanya lábainál.
Egy beteg ember rossz tette – hiszem és vallom – ma a szeretet lavináját indította el a Boldogságos Szűzanya felé. Hiszem, hogy ma sokkal több Üdvözlégy Mária hangzott el világszerte, mint általában. A felháborodás helyett, csendben mi is mondjunk el – az öt fehér rózsára gondolva – öt Üdvözlégyet, és kérjük mennyei Édesanyánkat, hogy vezesse el ezt a tévelygő embert is jóságosan a megtérés damaszkuszi útjára!
Imádkozzunk együtt:
Üdvözlégy, Mária, kegyelemmel teljes!
Az Úr van teveled.
Áldott vagy te az asszonyok között,
és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus.
Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek Szent Anyja,
imádkozz érettünk, bűnösökért,
most és halálunk óráján.
Ámen.
Szeretettel,
Csaba t.