A Lelkiismeret '88 csoport meghívására

Nyomtatás

A rendezőket szeretettel kérem, hogy a két rendezvényüket tudatosan válasszák szét, és engem csak oda hívjanak, ahol a szeretet világot formáló erejébe vetett hitemet szabadon megvallhatom.

 

A Lelkiismeret 88' Csoport meghívott Budapestre 2005. december 5-re, hogy tartsak elmélkedést. A meghívásukra a következőket válaszoltam:

„Idegen voltam és befogadtatok.” Jézus Krisztus

Bárkihez elmegyek, aki meghív, hogy szeretettel beszéljek hitemről, reményemről. Minden további nélkül merem vállalni a meghívást, mert Jézus is elment mindenkihez. Úgy gondolom, hogy nagyon fontos a párbeszéd, és a társadalom minden rétegéhez van küldetése a Krisztus nyomába járó embernek.

E meghívásban nekem az a kellemetlen – amit utólag tudtam meg –, hogy az én beszédemmel nem ér véget az est, hanem még a városban is lesz egy séta. Ezúttal szeretettel megkérem a rendezőket, hogy az én kedvemért, ha azt akarják, hogy ott legyek velük, akkor ne kapcsolják össze a két rendezvényt.

Ne kapcsolják össze, mert az általam felvállalt hivatás az, hogy gyógyítsak, és nem az, hogy ítélkezzek. Én nagyon szeretnék egy tízmilliós Magyarországhoz tartozni, és nem azt akarom, hogy egy 4-5 milliós Magyarország fogadjon be bennünket, erdélyieket. Az én eszményképem azok az Árpád-házi királyok, akik befogadtak, integráltak, akik merték megvágni magukat, hogy vérszerződéseket kössenek, még olyanokkal is, akikkel talán azelőtt csatákat vívtak. Hiszek abban a Magyarországban, amelyik szeretettel befogadta a besenyőket, a kunokat, s bennünket, székelyeket is. Hiszek abban, hogy Isten selejtet, szemetet sem a magyar népben, sem más népben nem teremt. Hiszek a szeretet erejében, abban, hogy nekünk egymást nem kirekesztenünk kell, hanem jóságunkkal, akár vérrel verejtékezve is, de jobbá kell tennünk. Mélységes szomorúsággal tölt el, hogy az utolsó évszázadokban nagyon sokszor népünk a kirekesztés, a dezintegráció útjára lépett. Nagyon szomorú, mert a gonosz lélek azt akarja, hogy egymásra acsarkodva, egymástól félve megosszuk nemzetünket, kirekesszük egymást a szeretetünkből. Meg vagyok győződve, hogy aki másokat kirekeszt, az magát is kirekeszti, szegényebbé teszi, és viaskodásának egyedüli győztese a sátán.

Jézus mindnyájunkat meghívott országába.

Éppen ezért a rendezőket szeretettel kérem, hogy a két rendezvényüket tudatosan válasszák szét, és engem csak oda hívjanak, ahol a szeretet világot formáló erejébe vetett hitemet szabadon megvallhatom.

Kisebb testvéri szeretettel, Csaba t.