2016. november 17. – Csütörtök

Nyomtatás
b_300_300_16777215_00_images_stories_Szep_Termeszet_11224681_1063702327076061_314789223964475047_n.jpgUram annyira szeretném felismerni látogatásodat, a nap mind nap felkínált sok - sok kegyelmedet! Szeretném hangosan mindenkinek elmondani, hogy élsz, szeretsz és erős kézzel, kinyújtott karjaiddal vezetni akarsz bennünket a bizalom, a béke útján.... Advent minden napjára felkeresem a Te békességednek egy - egy bajnokát, a kiengesztelődésnek szent hordozóját, kit nem csak segítségül szeretnénk hívni, hanem akitől tanulni is akarunk, hogy a mindennapi gondjainkat, konfliktusainkat a Te akaratod szerint szépen megoldhassuk!! 
Hiszem Uram, hogy van remény! Hiszem, ha melléd állunk, még ha gyengék és kicsinyek is vagyunk, a Te áldott békéd, mind bővizű folyam tisztára mos, meggyógyít és termékenyé téve bennünket bőséggel elterül sok sebből vérző világunkon!
Szeretettel, 
Csaba t.
Amikor Jézus közel  ért Jeruzsálemhez, és  megpillantotta a várost,  sírva fakadt. Azután ezt  mondta: „Bárcsak  felismernéd te is,  legalább ezen  a napon, ami üdvösségedre szolgál! Most azonban el van rejtve szemed  előtt.
Jönnek majd  napok,  amikor  sánccal vesz  körül  ellenséged,  bekerít  és mindenfelől ostromol. Eltipornak téged  és gyermekeidet, akik falaid  közt laknak. Nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel  látogatásod idejét.”
Lk 19,41-44
Kép: Olajfák hegye