2016. november 18. – Péntek

Nyomtatás
b_300_300_16777215_00_images_stories_Szent_Szentek_IMG_7524.JPGUram, testem temploma a tiéd, végtelen alázattal kérlek látogasd meg szentélyedet és űzd ki belőle mindazt, mi nem odavaló! Tisztíts meg, mert neked ehhez hatalmad, erőd, bölcsességed van! Az évek peregnek, érzem, hogy az oly gyakran dédelgetett hibáim, rossz szokásaim gyökeret vertek bennem, templomod a teremtő akaratodat elaprózó kufár vágyak, félelmek, megtorpanások barlangjává vállt! Az évtizedek alatt én megtanultam együtt élni lomha természetemmel, a határokba zárt álmaimmal, a korlátaimmal, hogy nem lehet, nem szabad, nincs tovább! Mindezek tudom, hogy bűnök, mert  világunkat továbbteremtő erődnek, az életet adó sodró kegyelmed áradásának gátakat vet! Testem templomában oly sok mindennel foglalkozom, ide-oda totyogok, matatok, nélküled a sok lim - lom között elveszek! Jöjj tulajdonodba, hogy megtisztíts, felszentelj mindennapi tanító, gyógyító szent jelenléteddel!!  
Isten kegyelmében bízva, 
Csaba t.
Amikor Jézus  Jeruzsálemben tartózkodott,  bement a  templomba, és  kiűzte onnan a kereskedőket. Ezt mondta nekik: „Írva van: Az én házam az  imádság háza. Ti pedig rablóbarlanggá tettétek.”  Ott tanított azután mindennap  a templomban. A főpapok, az írástudók és a nép vezetői az életére törtek. De nem tudták eldönteni,  hogy mit tegyenek  vele, mert az  egész nép  odaadó figyelemmel hallgatta (tanítását).
Lk 19,45-48