Nagyon hálás vagyok, hogy a konkoly gyomlálást, a bűnösök hajkurászását nem bízta ránk Jézus Krisztus! Nem kell a sötéttel harcolni, elég, ha ott ahol vagy, minden nap megpróbálsz fényt gyújtani! Te magad válj lobogó lánggá!, ragyogj mind a csillagok az éjszakában, a többi a jó Isten dolga!
Szeretettel,
Csaba t.
Abban az időben: Jézus egy másik példabeszédet is mondott a tömegnek:
"A mennyek országa olyan, mint amikor egy ember jó magot vetett a földjébe. Míg az emberek aludtak, jött az ellenség, konkolyt vetett a búza közé, és elment. Amikor a vetés kikelt és kalászba szökkent, felütötte fejét a konkoly is. Akkor a szolgák odamentek a gazdához, és megkérdezték: "Uram, te ugye jó magot vetettél a földedbe? Honnét került hát bele a konkoly?" Az így válaszolt: "Ellenséges ember műve ez." A szolgák erre megkérdezték: "Akarod-e, hogy elmenjünk és kiszedjük belőle?" Ő azonban így felelt: "Nem, nehogy a búzát is kitépjétek, amikor a konkolyt kiszeditek! Hagyjátok, hadd nőjön az aratásig mindkettő. Aratáskor majd megmondom az aratóknak: Előbb a konkolyt gyűjtsétek össze, kössétek kévébe, hogy elégessük, a búzát pedig hordjátok a magtáramba!"
Azután egy másik példabeszédet is mondott nekik: "A mennyek országa olyan, mint a mustármag, amelyet egy ember elvetett a földjébe. Bár kisebb ez minden más magnál, mégis, amikor felnő, nagyobb minden veteménynél. Fává terebélyesedik, úgyhogy jönnek az ég madarai és ágai között fészket raknak." Végül ezt a példabeszédet mondta nekik: "A mennyek országa olyan, mint a kovász, amelyet fog az asszony, belekever három véka lisztbe, és az egész megkel tőle."
Mindezt példabeszédekben mondta el Jézus a sokaságnak, és példabeszéd nélkül nem mondott nekik semmit, hogy beteljesedjék, amit a próféta mondott: Példabeszédekre nyitom ajkamat, s hirdetem, mi rejtve volt a világ kezdetétől.
Akkor elbocsátotta a tömeget, és hazament. Tanítványai pedig odajárultak hozzá és kérték: "Magyarázd meg nekünk a szántóföldről és a konkolyról szóló példabeszédet!" Erre ő ezekkel a szavakkal válaszolt:
"Aki a jó magot veti, az az Emberfia. A szántóföld a világ, a jó mag az ország fiai, a konkoly pedig a gonosz fiai. Az ellenség, aki ezeket elveti - az ördög. Az aratás a világ vége, az aratók pedig az angyalok.
Ahogy a konkolyt összeszedik és tűzre vetve elégetik, úgy lesz a világ végén is. Az Emberfia elküldi angyalait, hogy szedjék össze országában mindazt, ami botrányos, és minden törvényszegőt. Ezeket tüzes kemencébe vetik, ott sírás lesz és fogcsikorgatás. Az igazak pedig mint a nap, ragyogni fognak Atyjuk országában. Akinek van füle, hallja meg!"
Mt 13,24-43
Nagyon hálás vagyok, hogy a konkoly gyomlálást, a bűnösök hajkurászását nem bízta ránk Jézus Krisztus! Nem kell a sötéttel harcolni, elég, ha ott ahol vagy, minden nap megpróbálsz fényt gyújtani! Te magad válj lobogó lánggá!, ragyogj mind a csillagok az éjszakában, a többi a jó Isten dolga!