A nyitott kapunak üzenete van!! Azt mondja szó nélkül is, hogy szeretettel várunk!!
Április harmadikán meg is nézheted a szép kaput, hisz Teremiben, az Irgalmasság Vasárnapján szeretnénk György érsek áldását kérni a gyermekvédelmi munkánkra! Azon a szép napon szeretnénk együtt imádkozni a helybeli, az Isteni Irgalmasságról elnevezett házunkban lakó gyermekekkel, kollégákkal, mindazokkal kik segítik, támogatják az életet vállaló, szolgáló munkánkat! Az egész napos ünnep részletes programját nemsokára megosztjuk!
Sok szeretettel,

Csaba t.

Székely kapu áll Teremiújfaluban

Széles, tágas kapuja e gyönyörű tájnak, minden érkezőt szeretettel várnak! – ezzel fogadják a Teremiújfaluba érkezőket ezután. Ez a felirat olvasható a vasárnap állított székely kapun, amely két üzenetet is tolmácsol az alatta áthaladónak. Az egyik Tamási Áron szavait idézi: A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek pedig egyetlen szülőföldje és sok kötelessége. A másik a Szózat első két szakasza, mely a szülőföldhöz való hűségre int: … Itt élned halnod kell!

A szabadság a legnagyobb ajándék

Felemelő ünnepség részesei lehettünk tegnap Teremiújfaluban, ahol a Dózsa György községi önkormányzat képviselőtestülete és a Fáklya Alapítvány szervezésében nemzeti ünnepünk alkalmából székely kaput avattak.

A falu életének rangos eseményét számos vendég is megtisztelte, köztük dr. Csige Sándor, Magyarország csíkszeredai konzulátusának vezető konzulja, Szabó Árpád, a Maros Megyei Tanács alelnöke, Kovács Levente, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke, a környékbeli települések lelkészei, számos érdeklődő. A rendezvény első mozzanata az istentisztelet volt, amelyen Zöld Imre Levente református lelkész hirdetett igét. Az istentiszteletre várakozáson felüli nagy számban érkeztek, s mivel a templomot éppen javítják, s a gyülekezeti ház szűknek bizonyult, úgy döntöttek, hogy az udvarra vonulnak, hogy mindenki hallhassa a prédikációt. A lelkész alkalomhoz illően a szabadság fogalmát ecsetelte a szentírás tükrében.

– Március idusán jó elgondolkodni azon, mit jelent számunkra a szabadság, mit jelent szabadnak lenni. Alaptermészetünk, hogy szeretünk szabadok lenni. Négy apró gyermeket nevelünk, de kétéves korukban már megpróbáltak szabadok, önállóak lenni… Az Ószövetségben sehol sem szerepel a szabadság szó. Pedig az egész Ószövetség arról beszél, hogy Isten a szabadító, aki kiszabadította népét a rabszolgasorból, és elvezeti őket az ígéret földjére. Az Újszövetségben válik világossá, hogy Jézus tud szabaddá tenni, ahol az Úrnak a lelke, ott van a szabadság. Szabadok a jó cselekvésére, az egymás iránti szeretetre, szabadok arra, hogy egymásnak szeretettel szolgáljanak. A mai posztmodern, szekularizált világban másként értelmezik a szabadságot.

A szabadság annyit jelent, hogy mindenki nekem szolgál. Én vagyok a független, a hatalmas, én vagyok tehetős, én mondom meg, mi a tuti, s mindenki más azért van, hogy nekem szolgáljon. Március idusa nem erről szólt. A szabadság a legnagyobb ajándék, de a legveszélyesebb is… A keresztény élet azért nem trendi, mert abban korlátozások, szabályok vannak. A folyóban is szabadon folyik a víz, de a két part között, a medrében. A víz kiönt, iszapos láp keletkezik. Így kell értelmezni a szabadságot is. A helyes szabályozás és a derűs engedelmesség teszi szabaddá az embert – hangsúlyozta az igehirdető lelkész.

Legyünk büszkék és bátrak, mint elődeink!

Az ünnepi istentisztelet után a templomkertben levő kopjafánál emlékeztek az 1848/49-es szabadságharcra. Kozsik József színművész a Székely Miatyánkot szavalta el, majd Iszlai Tibor, Dózsa György község polgármestere a szabadságharc helyi vonatkozásairól és hőseiről beszélt.

Kovács Levente, a RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke hangsúlyozta, nemcsak azért fontos számunkra ez az ünnep, mert a szabadságharc eseményeinek jelentős része Erdélyben játszódott le, hanem azért is, mert a marosvásárhelyi tragikus március óta ez az a nap, amely megmutatja, hol tartunk szabadságunk és biztonságunk megteremtésének folyamatában. – Nem lehet szabad az a közösség, amely nem érzi magát biztonságban. Az elmúlt egy év tapasztalatai sajnos azt mutatják, hogy közösségünk biztonságérzete megrendült. Új fenyegetések jelentek meg, felerősödött a korábban kezelhetőnek gondolt magyarellenesség. Nemrég még azt gondoltuk, jó irányba mozdultak el a dolgok, ám ma úgy tűnik, nem egészen így van. Szabadságunk törvényes keretei látszólag változatlanok.

Ami sérült: a törvények alkalmazása. Ameddig veszélyben van magyar identitásunk, addig szabadságunk sem lehet teljes… Erős hangon kell állást foglalnunk az igazságtalanság ellen. Mi kiálltunk elveink, jogaink mellett nemcsak ’48-ban, hanem ’56-ban, ’89-ben és ’90-ben is, és kiállunk ma is. Senki sem ajándékoz meg bennünket több joggal, mint amit kivívunk magunknak! De a szabadságért nemcsak küzdeni kell, hanem élni is vele. Ezt tesszük 26 éve. Azon dolgozunk, hogy megértessük a többséggel, nem ellenük, hanem magunkért akarunk szabadok lenni… Mi, akik 1848 politikai és szellemi örökösei vagyunk, maradjunk és legyünk ugyanolyan büszkék és bátrak, mint elődeink. Addig leszünk magyarok, amíg lesz március 15-e, s amíg lesz március 15-e, addig lesz magyar szabadság! – mondta Kovács Levente.

A 9. honvéd huszárezred mezőpaniti hagyományőrző huszárai kora reggel lóháton indultak útnak, hogy részt vehessenek a rendezvényen, s alkalomhoz illő színt vigyenek az ünnepbe. Bodó Benjámin vezetésével nemcsak jelenlé-tükkel, hanem huszárnótákkal is megörvendeztették a hallgatóságot. Ugyanígy a székvajai fúvószenekar, amely a koszorúzás alatt Kossuth-nótákat, forradalmi indulókat játszott.

A falu éke

Öröm volt nézni, ahogyan az ünneplőbe öltözött közösség végigvonul a falun a Bordi István faragómester által készített székely kapuig. Az úton átívelő óriási székely kapu alatt újabb beszédek, ünnephez illő szavalatok, énekek hangzottak el.

– Felemelő pillanat részesei vagyunk, érezhetjük, hogy magyarnak lenni jó, székely magyarnak lenni kötelesség. Köszönet a gondviselésnek, hogy megérhettük ezt a pillanatot, köszönet az elődöknek, akik túl nagy árat fizettek azért, hogy mi a szülőföldünkön ma magyarként ünnepelhetünk. A most állított kapu helyén 65 évvel ezelőtt egy másik kapu állt, amelyet az akkori hatalom lebontatott. 2014-ben született meg a döntés, hogy a kaput visszaállítsuk, a Fáklya Alapítvány nevében kezdődött el a tervezés és az engedélyeztetés. A nehézségek miatt nem hátráltunk meg, adományokból és támogatásokból összegyűlt az anyagi fedezet, és íme elkészült Teremiújfalu éke. A székely építkezés legdrágább jelképe a kapu, egy intézmény, amely arra int, hogy a gyökerektől elszakadni nem szabad – fogalmazott Iszlai Tibor polgármester.

Szabó Árpád, a Maros Megyei Tanács alelnöke örömét fejezte ki, hogy a teremiújfalusiaknak sikerült kaput állíttatniuk, s ennek avatóját a magyar nemzeti ünnephez kötötték.
Dr. Csige Sándor vezető konzul Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének ünnepi üzenetét tolmácsolta, majd ezt követően ünnepi műsorra került sor a gyermekek, az ifjúság és a dalkör előadásában.

A Székelyföld egyik bejáratánál áll a székely kapu, a megmaradás, a szülőföldhöz való ragaszkodás szimbóluma, melyre méltán lehet büszke Teremiújfalu közössége. Aki arra jár, ne sajnáljon pár percnyi időt, nézze meg közelebbről, megéri.

Mezey Sarolta
e-nepujsag.ro