• A világ nő, Európa zsugorodik
• Sikeres az esztergomi önkormányzat babakötvényprogramja
• Ajándékba kapták őket, nem puszta feladatként
• 5 perces interjú: Bíró László, püspök
• 2 perces interjú: Harrach Péter, a KDNP alelnöke
• 2 perces interjú: Korózs Lajos
Magyarországon
népesedési válság van, nem túlzás így jellemezni a kialakult helyzetet.
A népesség száma ugyanis 1981 óta folyamatosan csökken, egyes években
negyvenezerrel lettünk kevesebben. Vukovich Gabriella demográfus
elsősorban a népességcsökkenés tartósságára hívta fel a figyelmet.
Elmondta: más országokban is fogy a lakosság, de a világon sehol sincs
példa ilyen tartós csökkenésre. Szerinte Magyarországon ma hatékony,
családközpontú intézkedésekkel legfeljebb lassítani lehetne a népesség
fogyását, megállítani nem. A bevándorlás valamelyest csökkenti ugyan a
természetes fogyás mértékét, de a megállításához ez sem elég.
A fogyás háttere
A
lakosságszám rohamos csökkenése két fő okra vezethető vissza: a szülők
nem reprodukálják magukat, a kapcsolatból nem születik legalább az
átlagos minimumnak tekinthető 2,1 gyermek, helyette átlagban csak 1,3
utódot hoznak a világra a magyar párok. A másik probléma a magas
halandóság. Az Európai Unió országai közül nálunk a legrövidebb a
várható élettartam, valamint az összes betegségcsoportban magasabb a
halandóság, mint az unió országaiban. A volt szocialista országok
szinte mindegyikében hasonlóan rossz a helyzet, de még ezek között is
hazánk van a legrosszabb helyzetben. A népesség korstruktúrája
önmagában hordozza a további öregedés, a további népességcsökkenés
szükségszerűségét. Egyre kevesebb lesz a szülőképes korú nők száma. Ha
emelkedne is a termékenység - a nők a mainál több gyermeket vállalnának
-, akkor sem tudnának számszerűen annyi gyermeket világra hozni,
amennyire szükség lenne. A fogyás lefékezéséhez is a gyermekvállalást
erőteljesen ösztönző családpolitikára lenne szükség; az úgynevezett idő
előtti halálozások visszaszorítása azonban hathatós egészségpolitikai
intézkedéseket követelne. Erre a mindenkori kormányoknak volna
lehetőségük - mondta Vukovich Gabriella.
Szegénységbe taszít a gyerek
A
demográfus szerint a termékenység csökkenésének konkrét okai a
megváltozott életvezetési szempontokban is keresendők. A nők és a
férfiak is tovább tanulnak, későbbre tolódott a családalapítás, ez
akadályozza a több gyermek megszületését. A családalapítás korábban
házasságkötést és gyermekvállalást jelentett. Mára azonban drasztikusan
csökkent a házasságkötések száma, a fiatalok inkább az élettársi
kapcsolatot választják. Ezekből azonban kevesebb gyermek születik, mint
a házasságokból. Az élettársi kapcsolatok ugyanis kevésbé szilárdak, a
benne élők kevésbé merik vállalni a gyermekáldást.
A
másik fontos kérdéskör a nők munkavállalása. A mai világban nem
képzelhető el, hogy egy kereső eltartson egy családot. A nők munkába
állását azonban nem lehet visszacsinálni, természetes igénnyé vált az
önálló egzisztencia megteremtése. A válások magas száma is a munka
világába tereli a nőket.
A
negyvenszázaléknyi, válással végződő házasság nő tagjai sokkal
kiszolgáltatottabbak lennének a megfelelő képzettség és az önálló
pénzkereset nélkül. A társadalomban viszont nem alakult ki a nők
családközpontú foglalkoztatását lehetővé tevő szemlélet: a munkaerőpiac
nem képes értelmesen befogadni a munkavállaló nőket, és a családban sem
alakult ki a nők munkavállalásához szükséges munkamegosztás.
A
demográfus szerint Magyarországon nagy gond az is, hogy a gyermekek
vállalásával arányban jelentősen csökken az egy főre jutó jövedelem,
ezt a szociális juttatások nem kompenzálják kellőképpen. Ma
Magyarországon a legnagyobb szegénységi kockázat a gyerekvállalás -
mondta Vukovich Gabriella.
A gyermektelen családok között a
szegénységi kockázat kilenc, az egygyermekes családoknál tizennégy
százalék. A kétgyermekes családok esetében ez a mutató tizenöt, a
háromgyermekeseknél huszonkét százalék, a négy vagy több gyermeket
nevelő családoknak harminchét százaléka szegény. A szegénység ebben az
esetben azt jelenti, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem az
országos átlagjövedelem hatvan százaléka alá zuhan.
A politikáé a döntés
Magyarországon
a nyolcvanas években jó volt a családpolitika, elemei túlélték a
rendszerváltozást, de a Bokros-csomag szétzúzta.
A demográfus
szerint mindez a bizalom megingását eredményezte, ez pedig nehezen
állítható helyre. Az Orbán-kormány idején visszaállították a
kedvezményeket: alanyi jogú lett a családi pótlék, még magasabb szinten
újra bevezették a gyermekek után járó adókedvezményt. Az akkori
politika nem segélyelven működött, hanem az adózott jövedelemmel
bírókat támogatta. Vukovich Gabriella szerint mindaz, ami a szocialista
kormányok alatt történik az utóbbi években, követhetetlen és
értelmetlen. A családpolitikát szegénységpolitikává degradálták. Nőtt a
gyermekszegénység, kevés a gyermekintézmény. A családok nem érzik, hogy
fontosak a kormánynak, és hogy gyerekvállalás fontos társadalmi közös
ügy is.
NOE