Mária városoknak szóló üzenetéről beszélt a pápa

Nyomtatás

ImageMilyen végtelen öröm, hogy a Szeplőtelen Szűz Mária az édesanyánk – mondta XVI. Benedek december 8-án, az Úrangyala elimádkozásakor. A Szeplőtelen Fogantatás ünnepének jelentőségét magyarázva a Szentatya rámutatott: Szűz Mária az, akitől Jézus Krisztus született, aki életáldozatával egyszer és mindenkorra legyőzte a sátánt, aki a teremtés kezdetétől fogva kísérti az embert. Ezért számos festmény és kép azt a jelenetet ábrázolja, amikor a Szeplőtelen Szűz eltapossa a kígyó fejét.

Az Úrangyala elimádkozása után a Szentatya köszöntötte a Szent Péter téren megjelent zarándokcsoportokat, elsőként a Szeplőtelen Szűz Pápai Akadémiáját, amelynek élén Andrea Maria Deskur lengyel bíboros áll. Majd bejelentette, hogy a hagyománynak megfelelően délután felkeresi a Róma központjában lévő Spanyol lépcsőt, hogy leróhassa tiszteletét a Szeplőtelen Szűzanya szobra előtt.
A Spanyol lépcsőnél a pápa arról beszélt: a keresztény városok szívében Mária kedves és bíztató jelenlét. Diszkrétségével békét és reményt ad mindenkinek a lét vidám és szomorú pillanataiban is. Majd feltette a kérdést: Mit üzen Mária a városnak? Mire emlékeztet mindenkit jelenlétével? Azt ismétli a mai embernek: ne féljetek, Jézus legyőzte a gonoszt gyökereiben, megszabadítva bennünket uralmától.
A pápa emlékeztetett arra, hogy a médiában hogyan jelenítik meg a gonoszt, hozzászoktatnak minket a legszörnyűbb dolgokhoz, megmérgezve bennünket. A szív megkeményedik, a gondolatok egyre sötétebbé válnak. Ezért van szüksége a városnak Máriára, aki jelenlétével Istenről beszél nekünk, emlékeztet bennünket a Kegyelem győzelmére a gonosz felett. Arra ösztönöz, hogy reméljünk az emberileg legnehezebb helyzetekben is.
XVI. Benedek utalt a városban élő névtelen személyekre, akiket a végsőkig kihasználnak, amíg hírt jelentenek, amíg felkeltik a figyelmet. Perverz mechanizmusnak nevezte ezt, amelynek nehéz ellenállni. Ugyanakkor rámutatott, hogy minden embernek az a vágya, hogy személyként fogadják be, és szent valóságnak tekintsék, mert minden emberi történet egy szent történet, amely a legnagyobb tiszteletet igényli. Mindenki szívében húzódik egy határ a jó és a rossz között. Senkinek nincs joga ítélkezni mások felett, de mindenkinek kötelessége, hogy jobbá legyen. A tömegtájékoztatás mindig „nézőkké” tesz bennünket, mintha a gonosz mindig csak másokra vonatkozna és bizonyos dolgok velünk, soha nem történhetnének meg. Pedig valójában mindannyian „cselekvő személyek” vagyunk jóban és rosszban egyaránt, viselkedésünk hatással van másokra.
Ezt követően a pápa utalt a légszennyezés jelenségére. Hangsúlyozta, mindenki elkötelezettségére van szükség, hogy tisztábbá tegyük a várost. Felhívta azonban a figyelmet egy sokkal veszélyesebb jelenségre: a lélek beszennyeződésére. Ezért kevesebbet mosolygunk, már nem üdvözöljük egymást, nem nézünk egymás szemébe. Mindent felszínesen kezelünk. A személyek lélektelen testekké, dolgokká, arc nélküli tárgyakká válnak, amelyek felcserélhetők és fogyaszthatók.
XVI. Benedek tiszteletét fejezte ki mindazoknak, akik csendben, nem szavakkal, hanem tettekkel gyakorolják a szeretet evangéliumi törvényét, amely előreviszi a világot. Sokan vannak, és ritkán adnak róluk hírt. Mindenféle korú emberek, akik megértették, hogy nincs értelme ítélkezni, panaszkodni, vádaskodni. Többet ér, ha a rosszra jóval válaszolunk. Ez változtatja meg a dolgokat vagy még inkább a személyeket, és ennek következtében jobbá teszi a társadalmat. Szűz Mária azt üzeni mindnyájunknak: ahol elhatalmasodott a bűn, túlárad a kegyelem kezdve a szívünktől és az életünktől. Így a város szebb, keresztényibb és emberibb lesz – zárta XVI. Benedek beszédét a Spanyol lépcsőnél található Mária-szobornál.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír