Kilencven éves lenne II. János Pál

Kategória: Főpásztoraink Találatok: 979

II. János Pál1920. május 18-án született Wadowicében Karol Józef Wojtyla, aki II. János Pál néven 27 évig ült Szent Péter trónján.

 

 

 

Szüleit és testvérét korán elvesztette, egyetemi tanulmányait a második világháború szakította félbe. Dolgozott gyárban, kőbányában, majd 1942-ben jelentkezett az illegálisan működő papi szemináriumba. 1946-os pappá szentelése után Rómában, a pápai egyetemen szerzett teológiai doktorátust. Rövid ideig falusi segédlelkész, majd a krakkói Szent Flórián templom káplánja volt. Egyházi közösségét új módszerekkel szervezte, kirándulásokra, túrára vitte a fiatalokat. A teológiai kar etika szakának elvégzése után a krakkói szemináriumban és a lublini egyetemen tanított. 1958-ban címzetes püspök, 1964-ben Krakkó érseke és metropolitája lett, 1967-ben VI. Pál pápa bíborossá nevezte ki.

Aktívan vett részt az 1962 és 1965 között tartott II. vatikáni zsinat munkájában, bebizonyítva: tisztában van az új egyházképpel, amely szerint a tekintélyelv helyébe a szolgálat, a kioktatás helyébe az igehirdetés lépett. 1978. október 16-án, a 33 napi uralkodás után elhunyt I. János Pál utódául – általános meglepetésre – a viszonylag ismeretlen Wojtylát választották meg. Ő volt 455 év óta az első nem olasz, egyben az első kelet-európai, és 58 évével 132 év óta a legfiatalabb pápa.
II. János Pál arra törekedett, hogy helyreállítsa a tanbeli egységet, megrendszabályozza a túlzókat, a tanítóhivataltól eltérőket, s a katolikus egyház kormányzásában is új rendszert vezetett be. Sohasem tagadta meg gyökereit: lengyel hazája iránti szeretetét, a népi hagyományokban gyökerező Mária-tiszteletet, a munkásként szerzett tapasztalatokat, a lengyel zsidók deportálásának elítélését és a kommunizmus elleni harcot. Befolyása messze túlterjedt a Vatikánon, első, 1979-es lengyelországi látogatása nagyban hozzájárult a kommunista rendszer bukásához.
Több mint húsz merényletet kíséreltek meg ellene, 1981. május 13-án csodával határos módon élte túl, amikor a török Ali Agca közvetlen közelről rálőtt. Egészsége 1993-tól kezdett hanyatlani, Parkinson-kórban is szenvedett. 2005. április 2-án, 84 éves korában halt meg, temetésére április 8-án került sor.
A 264 katolikus egyházfő közül csak Szent Péter és IX. Pius ült nála hosszabb ideig a pápai trónon. Ő volt a legtöbbet utazó pápa: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel, eközben a Föld-Hold távolság háromszorosát tette meg. Magyarországon két alkalommal: 1991. augusztus 16-20. között, majd 1996. szeptember 6-7-én járt. Mindenkinél több szentet és boldogot avatott, bíborost kreált. Megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház törvénykönyvét, elkészíttette az új katolikus katekizmust.
II. János Pál bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bűneiért, törekedett az Észak-Dél ellentét feloldására, szót emelt az emberi jogokért. A lengyelen kívül kitűnően beszélt franciául, angolul, spanyolul, németül, olaszul, a hívőket rendszerint anyanyelvükön köszöntötte. Beszédeit maga írta, és a „pápai többes szám" helyett az egyes szám első személyt használta.
Pontosan két évvel halála után zárult le boldoggá avatásának egyházmegyei szakasza, s tavaly decemberben XIV. Benedek pápa a tiszteletreméltó címmel ruházta fel – boldoggá avatásához már csak arra van szükség, hogy igazoljanak egy neki tulajdonítható csodát.
Kossuth Rádió/MTI