„Véget kell vetni az ún. keselyű alapoknak, amelyek még jobban elmélyítik a gazdagok és a szegények közötti szakadékot – interjú Tomasi érsekkel

Az ENSZ genfi székhelyű hivatalainak állandó szentszéki megfigyelője, Silvano Tomasi érsek felszólalt a világszervezet Emberi Jogi Tanácsának ezekben a napokban tartó ülésén. Mit is jelent a „keselyű alap” kifejezés? – tette fel a kérdést a főpásztornak rádiónk munkatársa.

- Olyan pénzügyi alapokról vagy befektetésekről van szó, amelyeket ennek a ragadozó madárnak a nevével illettek – fejtette ki Tomasi érsek. Mint ismeretes, a keselyű más állatok tetemeit eszi, vagy akkor támadja meg az állatot, amikor az már halálán van. Ez a hasonlat azt fejezi ki, hogy vannak olyan befektetési alapok, amelyekből alacsony áron felvásárolják a gazdaságilag kevésbé fejlett országok adósságait, köz- vagy magánhitelezőktől, de főképp az államtól. Ezt követően a vállalat, amelyik nagyon olcsón felvásárolta az adósságot, törvényes úton, számon kéri az eladósodott országtól a kezdeti hitel visszafizetését, felszámolva a kamatot is, ezáltal a kezdeti költség nagymértékben megnő. Amikor az illető ország fizetésképtelen, különös tekintettel az afrikai országokra, ezek a „keselyű alapok” megkísérlik az összeget nyersanyag, természeti kincs, kőolaj formájában behajtani. Így óriási nyereségre tesznek szert ezeknek az országoknak a kárára. A Szentszék azt kéri, hogy számolják fel ezeket a spekulációkat, mert nagymértékben károsítják a szegény nemzeteket, amelyeknek pedig jogukban áll a fejlődés útjára lépniük. A gazdasági élet ugyanis szociális következményekkel jár, amelyeket figyelembe kell venni. Minden esetben a személy java legyen a prioritás a nyereség mechanizmusával szemben – mondta Tomasi érsek, szentszéki megfigyelő.

Arra a kérdésre, hogy melyik országok alkalmazzák a „keselyű alapokat”, a vatikáni képviselő a következőket válaszolta: „Általában amerikai vagy európai vállalatokról van szó, amelyek Zambiában, Kongóban, Kamerunban, Sierra Leonében működnek”. A Szentszék álláspontja a következő: az alapelv természetesen az, hogy az adósságokat vissza kell fizetni. Ugyanakkor a lakosságnak joga van a túléléshez, biztosítani kell számukra alapvető emberi jogaik gyakorlását. Ebben az összefüggésben az adósság nem válhat az elnyomás egy formájává, amely megakadályozza a fejlődést. Olyan módszereket kell találni, amelyek az eladósodott országokat az átlátható gazdasági vezetésre, a korrupció felszámolására késztetik. A gazdag országok pedig, a lehetőséghez képest engedjék el az adósságokat, hozzájárulva ezáltal az érintett országok gazdasági fellendüléséhez – mondta rádiónknak adott interjújában Silvano Tomasi érsek, a genfi székhelyű ENSZ-hivatalok állandó szentszéki megfigyelője.

Vatikáni Rádió