Kalazanci Szent József

Kategória: Szentek Találatok: 2397

ImageKalazanci Szent József, eredeti spanyol nevén José Calasanz, szerzetesi nevén Josephus a Matre Dei, a piarista rend alapítója. Az Egyház augusztus 25-én ünnepli emléknapját.

 

 

 

 

 

1557-ben született Spanyolországban, Peralta de la Sal faluban. 1571-től a léridai egyetemen hallgatott filozófiát és jogot; teológiai tanulmányait Léridában, Valenciában és Alcalában végezte. 1583. december 17-én szentelték pappá.

A szegénynegyegedekben alamizsnát osztva jutott arra a gondolatra, hogy a szegényeken úgy lehetne segíteni, hogy gyermekeik számára ingyenes iskolákat nyitnának. 1597-ben ismerte meg az Antonio Brandini által nyitott iskolát, ahova ingyen járhattak a legszegényebbek. Kalazancius javaslatára 1598-ban nyílt meg Róma, sőt Európa első ingyenes népiskolája, amelyet elsősorban adományokból tartottak fönn. Brandini halála után Kalazancius végleg a „Kegyes Iskolának” szentelte életét. Alkalmazkodova a szegények igényeihez az alapok (írás, olvasás, latin) mellett nagy hangsúlyt helyeztek olyan ismeretek tanítására, amelyeknek a gyerekek gyakorlati hasznát vehették (például szépírás, matematika). Az iskola katolikus nevelést adott, tanítási módszeréhez tartozott az egymást váltó csoportokban végzett közös imádság (oratio continua) .
Kalazancius közbenjárására 1617-ben V. Pál pápa önálló szerzetesi kongregációt hozott létre a Kegyes Iskolák Isten Anyjáról nevezett Páli Kongregációja néven, melyet XV. Gergely pápa 1621. november 8-án ünnepélyes fogadalmas szerzetesrenddé nyilvánított. Így született meg a piarista rend, amelynek Kalazancius által megfogalmazott konstitúcióit a pápa 1622. január 31-én fogadta el, majd április 22-én kinevezte őt a rend generálisává. A Kegyes Iskolák rendkívüli gyorsasággal terjedtek, először Itáliában, majd Közép-Európában is. 1632. január 12-én VIII. Orbán pápa a rend tagjainak kérésére élethossziglan kinevezte a rend generálisának.
A piarista rendnek azonban számos ellensége is akadt, akik az iskolákból kikerülő tanult szegényeket a társadalom veszélyeztetőjének tekintették. Belső ellentétek is gyengítették a rendet. 1642. augusztus 8-án egy rendtársa hamis följelentése miatt Kalazanciust négy társával együtt a Szent Inkvizíció elé hurcolták, majd 1643. január 15-én a pápa fölmentette generálisi tisztségéből. A további rágalmak eredménye képpen 1646. március 16-án X. Ince pápa a piarista rendet ismét fogadalmak nélküli kongregációvá fokozta le; megtiltotta a novíciusok fölvételét is, de azt nem, hogy a közösség tagjai tovább folytassák az iskolai tanítást. Kalazancius szelíden tűrte élete főművének megsemmisülését, az ószövetségi Jób szavait ismételgetve: „Az Úr adta, az Úr elvette, áldott legyen az Úr neve”.
Kalazancius 1648. augusztus 25-én halt meg a római San Pantaleo rendházban, közel 91 éves korában. Halálának másnapján hatalmas tömeg gyűlt össze ravatalánál, több csodás gyógyulás is történt. A további föltűnés elkerülése végett rendtársai augusztus 27-én hajnalban temették el a San Pantaleo-templomban.
A piarista rendet nyolc évvel később, 1656-ban ismét kongregációvá, majd 1669-ben szerzetesrenddé nyilvánították. Kalazanci Szent Józsefet az Egyház 1748-ban boldoggá avatta, 1767-ben pedig a szentek közé sorolta. 1948 óta, XII. Piusz pápa rendelkezése értelmében, mint azt összes keresztény népiskola mennyei pártfogóját tisztelik. Pedagógiája alapján később több más szerzetesrend is létrejött: az ő nevét viseli a kalazanatinusok kongregációja, amelyet a munkásifjúság nevelésére hozott létre Boldog Anton Maria Schwartz 1889-ben Bécsben.
Magyar Kurír