Európa társvédőszentje: Svédországi Szent Brigitta

Kategória: Szentek Találatok: 2770

ImageA pápa katekézise az általános kihallgatáson. Szent Brigitta segítse Európát abban, hogy soha ne szakadjon el keresztény gyökereitől – mondta XVI. Benedek pápa a szent életéről szóló katekézisében. A XIV. század egyik nagy szentjéről szólva a pápa emlékeztetett arra, hogy Svédországi Szent Brigittát II. János Pál a 2000-es jubileumi év során Európa társvédőszentjévé nyilvánította.

Életét jól ismerjük a fennmaradt források alapján, amelynek két nagy szakaszát lehet elkülöníteni – állapította meg XVI. Benedek. Brigitta életének első felében boldog házasságban élt férjével 28 éven át, amelynek során nyolc gyermekük született. Brigitta lelki vezetőjének és szentírási tanulmányainak köszönhetően családjában is fontosnak tartotta a hit gyakorlását. Férjével a ferences Világi Rend szabályai szerint éltek. Segítették a rászorulókat, egy kórházat is alapítottak. Brigitta férje, Ulf felesége mellett egyre inkább a keresztény értékek szerint élt olyannyira, hogy egy Santiago de Compostela-i zarándoklat után életüket a mértékletesség jegyében folytatták annak ellenére, hogy korábban gazdagság vette őket körül.
Brigitta életének első szakasza ma is kiváló példa a spirituális jelleget öltő házas életre, amely az életszentségre vezető út lehet. A svéd szent nő családjában is tanúságot tett a keresztény életvezetésről megmutatva az embereknek az evangéliumi értékek szerinti házasságot, amely a szeretetre, a gyengédségre, a kölcsönös segítségnyújtásra, a gyermekek közös nevelésére, a világ felé való nyitottságra és szolidaritásra, valamint az Egyház életében való aktív részvételre alapszik – magyarázta a Szentatya.
Svédországi Brigitta életének második szakasza akkor kezdődött meg, amikor Ulf meghalt. Az özvegyen maradt asszonyok találhatnak vigasztalást Brigitta példájában, aki imával, bűnbánattal és a szeretet cselekedeteit tovább folytatva élte életét. Férjének halálát követően lemondott javairól, majd egy ciszterci kolostorba költözött. Ekkor kezdődtek el életében a misztikus látomások, isteni kinyilatkoztatások, amelyeket gyóntató papja jegyzett le írásban. Brigitta misztikus élményei több fontos téma köré csoportosulnak, így pl. Krisztus szenvedéstörténetéhez, amelyet Brigitta valóban reális formában jelenít meg látomásain keresztül.
1349-ben végleg elhagyta Svédországot és Rómába indult zarándokként azért, hogy részt vegyen az 1350-es jubileumi szentéven és elismertesse a pápával annak a szerzetesrendnek a szabályzatát, amelyet meg kívánt alapítani. Rómában apostoli tevékenységet folytatott, számos zarándokhelyre eljutott, mint pl. Assisibe is. 1371-ben nagy vágya is beteljesült azzal, hogy a Szentföldre zarándokolt.
Svédországi Brigitta 1373-ban hunyt el. Sírja a svédországi Vadstenában van, ott ahol az általa alapított ágoston rendi mintára működő Brigitta-rend egyik központi kolostora is található.
Svédországi Szent Brigitta, mint Európa társvédőszentje segítse a földrészt abban, hogy sose szakadjon el keresztény gyökereitől, hanem történelmének minden pillanatában tudjon erőt meríteni abból.
Vatikáni Rádió/Magyar Kurír