Erdély csillaga!

Kategória: Közös Értékeink! Találatok: 1469

b_300_300_16777215_00_images_stories_Szent_Istenkeresok_IMG_5635.jpgMárton Áron (Csíkszentdomokos, 1896. augusztus 28. – Gyulafehérvár, 1980. szeptember 29.) az erdélyi katolikus egyházpüspöke.

Jelmondatául a „Non recuso laborem” – nem futamodom meg a munkától – mondatot választotta. „Ez a latin nyelv gazdagsága alapján akár így is fordítható: nem utasítom el a bajt, a nyomorúságot, a szenvedést. Mély értelmű utalás volt ez munkával és szenvedéssel teli életére. Áron püspök a bécsi döntés után Dél-Erdélyben maradt, Gyulafehérvárról kormányozta egyházmegyéjét. A háború alatt, és az azt követő nehéz években az emberi jogok és a keresztény szeretet következetes, kiegyensúlyozott, bátor képviselője volt”.  Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szentbeszéde, Gyulafehérvár, Márton Áron püspök halálának 25. évfordulója, 2005. szeptember 29.
 
Bíró János (P. Antal)
Erdély csillaga!
In memoriam Márton Áron
 
Áron püspök székely népünk
Legtündöklőbb csillaga,
A földön járt Úr Jézusnak
Megtestesült hű mása.
Megköszönjük az Istennek:
Örök hála érette,
Hogy szent Fiát a püspökben
Mihozzánk is elküldte.
 
Szentdomokos áldott földje:
A második Betlehem,
Felette a fényes csillag
Ragyogni fog szüntelen.
Áron püspök, megfogadjuk,
Esküt teszünk előtted:
Megőrizzük s továbbadjuk
A ránk bízott szent hitet.
 
Főpap voltál és vezérünk:
Sziklára szállt sasmadár,
Hirdetted, hogy legyen köztünk
Testvériség s béke már!
Sudár fenyő volt eszményed:
Ég felé néz, örökzöld,
Legyen ilyen minden utód,
Kit hordoz e drága föld.
 
Ezeréves kettős eszme
Őrizte meg nemzeted,
E megtartó örökségre
Épült egész életed:
Magyarság és Kereszténység!
Szentistváni gondolat!
Mindkettőhöz hű maradni
A legszentebb feladat!
 
Keletről jött rémuralom
Irtotta a szent hitet,
Védelmében élharcosként
Kockáztattad életed.
Történelem tűzpróbáját
Hősiesen megálltad,
Mint mestered a keresztet
Zokszó nélkül hordoztad.
 
Dicsőültek szent honában
Elfoglaltad helyedet,
Esdve kérünk, el ne feledd
A te árva népedet.
Mi pedig a palástodnak
Szegélyébe fogódzunk,
Benned bízva hittel hisszük:
Jobbra fordul a sorsunk.
 
Áron püspök Erdély egén
Legragyogóbb csillag vagy,
Fáklya voltál életedben,
Halálban is az maradsz!
Ez a csillag szórja fényét
A világon szerteszét,
Hogy hirdesse püspökünknek
Csodálatos életét!
 
*     *     *
 
Szembe az árral!
Áron püspök öröksége
 
ÁRON PÜSPÖK: Erdély fia,
Szikla jellem a javából,
Csodát fakaszt minden szava,
Akár Mózes a sziklából.
 
Pisztrángoktól megtanulta,
Sosem úszna ők az árral,
Mindig szembe, mindig fennebb,
Rendületlen kitartással.
 
Egyik szirt a másik után
Sziklát görget az útjába,
Csak előre, soha hátra:
Ez a hősök életútja.
 
Sokat mond, hogy a bölcsőjét
Székely fenyőből faragták,
Jellemét az ellenszelek
Márvány keménnyé formálták.
 
Félszázad bő viharában,
Mindig árral szemben úszott,
Így hagyott az utókorra,
Kifényesült lábnyomokat.
 
Történelem tűzpróbáját,
Állta, mint a hős mártírok,
Nem törték meg sem a börtön,
Sem a vörös Pilátusok.
 
Bámulatos bátorsága,
Áttörte a hallgatást is,
Illyés Gyula mondta róla:
Ő egy „emberkatedrális”.
 
Az a hal, mely árral úszik,
Hassal ég felé fordulva,
A hullámok játékszere,
Nem pisztráng az, csak egy hulla.
 
Napsütésben, langy melegben,
Élvelegni ja de jó!
Összeroppansz, ha a nyarat,
Elsepri a téli hó!
 
Ki vagyok én? Hadúrfia!
Embernek is nagyon ronda,
Ki Istentől beleoltott,
Természetét megtagadja.
 
Meg ne alkudj! El ne csüggedj!
Pisztráng lélek lakjék benned!
Mindig büszkén nézzen fel rád
Tőled sokat váró néped!
 
Állandó szél ellenében,
Hullámárral megbirkózni,
Hív a nagy tét, az egyetlen:
Megmaradni! Megmaradni!
 
„Ember küzdj és bízva bízzál!”
Fel a fejjel! A magasba!
Ezt hirdette, zengte, zúgta
Erdély ország prófétája.
 
Legyen hát a jelmondatunk:
„ÁRRAL SZEMBEN MINDEN ÁRON”
Ezt hagyta ránk örökségül
A nagy püspök MÁRTON ÁRON!