Szakiskola az elméleti oktatás kárára?

Nyomtatás

b_300_300_16777215_00_images_stories_Igaz_Pedagogia_vasesztergalyos04.jpgKész bíróságra vinni a 2019–2020-as középiskolai beiskolázási terv ügyét a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI), ha az oktatási minisztérium nem vonja vissza az eredeti tervet módosító rendeletet. Az érdekvédelmi tömörülés azt kifogásolja, hogy a szaktárca megalapozatlan döntésével az elméleti középiskolai osztályok kárára növelné a szakiskolai osztályok számát. 26 ezerrel növelné a szakiskolai helyek számát a következő tanévtől a szaktárca. Az elméleti középiskolai képzés ugyanilyen mértékben zsugorodna. 

Szükség esetén peres úton fogja elérni a szakszervezet, hogy az oktatási minisztérium visszavonja a 2019–2020-as tanév középiskolai beiskolázásra vonatkozó, május 28-án kiadott rendeletét – jelentette be múlt héten George Purcaru, a FSLI elnöke azt követően, hogy az érdekvédelmi tömörülés már az említett rendelet megjelenésének másnapján kiadott közleményben kérte a szabályozás visszavonását. Az előírás 57 ezer szakiskolai helyet engedélyez a következő tanévre, 26 ezerrel többet, mint amennyi a jelenlegi tanévben van. 
A szakszervezet álláspontja szerint ez megalapozatlan módosítás, a számok nem egyeznek a szakiskolai gyakorlati oktatást biztosító cégek igényeivel sem, középiskolai tanári állások megszűnését valószínűsítik, ráadásul törvénytelen is, ugyanis megszegi a 2018/5402-es tanügyminisztériumi rendelet előírásait, amelyek értelmében 2018. december 12-éig véglegesíteni kellett volna a beiskolázási számokra vonatkozó tanfelügyelőségi javaslatokat a duális képzés, illetve szakképzés esetében. Törvénytelennek tartják továbbá azt is, hogy mindenféle metodológiai alap nélkül akarja szakiskolába kényszeríteni az 5-ösnél kisebb átlaggal végző diákokat Ecaterina Andronescu oktatási miniszter. Aggályok A legfőbb gond az, hogy semmiféle tanulmány vagy felmérés nem előzte meg a szaktárca döntését, tehát teljesen megalapozatlan a beiskolázási terv módosítására vonatkozó előírás – mondta el megkeresésünkre Kocs Ilona, az érdekvédelmi tömörülés képviselője. A szakképzés erősítésének terve nem feltétlenül rossz ötlet, de ebben a formában és tanév közben, túlságosan közel a 2019–2020-as tanévkezdéshez teljesen megalapozatlan intézkedés lenne a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének Hargita megyei területi vezetője szerint.
Nincs elegendő szakiskolai műhely, a meglévők nincsenek jól felszerelve, de elegendő szaktanár sincs, miközben az intézkedés középiskolai tanári állások megszűnésével fenyeget, annak pedig végképp nem lenne értelme, hogy a szaktanárhiány miatt elméleti tananyaggal halmozzák el a szakiskolásokat, tehát „a táblánál tanulják ki a szakmát” – sorolta az aggályokat Kocs Ilona. Számára az is elgondolkodtató, hogy az intézkedést éppen az az oktatási miniszter akarja bevezetni, aki egy korábbi mandátuma során „tönkretette a szakoktatást”. Nem változtak a számok „Hargita megyét érdemben nem érinti” a szakszervezet által kifogásolt probléma, ugyanis itt a beiskolázási keretszámok nem változtak a tanfelügyelőség által még a tél folyamán az oktatási minisztériumba felterjesztett javaslathoz képest – tudtuk meg Görbe Pétertől. Hargita megye főtanfelügyelője elmondta, a jelenlegi tanévhez képest ugyan valamivel több szakiskolai osztály indítását tartalmazza a 2019–2020-as beiskolázási terv, de ez már a javaslatban is szerepelt, amelyet a középiskolák vezetőségével, illetve a munkaerőpiaci szereplőkkel egyeztetve dolgoztak ki.
Fotó: Veres Nándor
www.szekelyhon.ro