Szent Mónika, az édesanyák pártfogója

Kategória: Közös Értékeink! Találatok: 678

b_300_300_16777215_00_images_stories_Szent_Szentek_SzentMonika.jpgÚgy tartja a néphit, hogy Szent Mónikának kilenc keresztje van, legnehezebb a házasság keresztje. Szent Ágoston, a kereszténység egyik legnagyobb gondolkodója édesanyjának nem lankadó, élethosszig kitartó imádsága érzékelhető csodákat eredményezett. A példamutató asszony a keresztény édesanyák illetve egyesületeik, imacsoportjaik védőszentje, a férjes asszonyok pártfogója és névadója az övtestvériségnek.

A tagestei jámbor, hívő feleség sokat imádkozott nehéz természetű, pogány és kicsapongó hivatalnok férjéért. Nem szavakkal, keresztényi türelemmel, példaadással egyengette útját Isten felé. Az állhatatosság meghozta gyümölcsét, 371-ben végül keresztényként hunyt el. Három gyermekük közül Ágoston fia szintén sok gondot okozott az édesanyának, megtéréséért sokat imádkozott. Erről Szent Ágoston Vallomások című művében emlékezik meg. Mónika halálának évében Milánóban jelen lehetett, amikor Szent Ambrus tanítványaként Ágoston megkeresztelkedett. Végakarata szerint Ostiában temették el. Ereklyéit 1430-tól a római Sant’ Agostino templomban őrzik. Magyarországon Piliscsaba templomában található Szent Mónika-ereklye, ami Buda valamelyik templomából kerülhetett oda.
A kedden ünnepelt szent jelképei a könyv, rózsafüzér és feszület. Kárpát-medence szerte számos Szent Mónika Imacsoport működik. Tagjaik az édesanyákért és a gyermekekért ajánlják fel imaszolgálataikat, ismertek abortuszellenes megmozdulásaik is.
Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI 
Molnár Melinda
www.szekelyhon.ro
Szent Mónika Szent Ágoston édesanyja, a férjes asszonyok és anyák védőszentje.
Élete
Az afrikai Thagastében született, keresztény pun családban. Gyerekkorában öreg szolgálójuktól tanulta az Isten iránti szeretetet, az önmérsékletet és a mértéktartást.
Fiatalon feleségül adták a pogány Patriciushoz, akit hűtlensége és dühkitörései ellenére türelemmel szeretett és végül megtérített: férje a halálos ágyán megkeresztelkedett.
Mónika igyekezett gyermekeit, köztük Ágostont is Istenhez vezetni, de ő már fiatal korától kezdve kicsapongó életet élt. A filozófiát és retorikát tanult Ágostont nem érdekelte az egyszerű nyelven íródott Biblia tanítása, sőt 373-ban a keletről származó materialista világnézet, a manicheizmus követője lett. Mónika éveken keresztül imádkozott fia megtéréséért, de Ágostonra nem hatott: 383-ban otthagyta anyját és titokban Rómába utazott. Amikor Mónika megtudta, hogy fia eltávozott, teljesen kétségbeesett, „eszét vesztette a fájdalomtól”, de aztán megértette, hogy Isten más szerepet szánt neki a tervében: folytatta az imádkozást fia megtéréséért.
Amikor Mónika néhány év múlva fia keresésére indult, Milánóban találta meg, ahol Ágoston időközben Szent Ambrus püspök tanítványa lett, szakított a manicheusokkal és a keresztény tanítást kezdte el tanulni. 387 nagyszombatjának éjszakáján, április 25-én megkeresztelkedett és elhatározta, hogy visszatér Africa tartományba. Ezzel Mónika 14 évnyi szenvedése és imádkozása beteljesedett. Fiát nem tudta követni szülőhazájukba, mert a kikötővárosban, Ostiában megbetegedett és meghalt. Kívánságának megfelelően ott helyezték végső nyugalomra, a Szent Aurea-templomban. Viszont sírját ma a római Szent Ágoston templomban találhatjuk, a Navona téren.
Szent Ágoston így fejezi be édesanyja történetét:
„ Nyugodjék békében a férjével együtt, aki előtt és aki után nem volt más férje, akinek szolgált, s akiben megtermette a türelem gyümölcsét, mert őt is megnyerte, Uram, neked. Add, hogy mindnyájan, akik ezt olvassák, oltárodnál megemlékezzenek Mónikáról, a te szolgálódról, és vele együtt Patriciusról is, aki egykor az ő férje volt, s kinek testéből, nem tudom hogyan, engem is erre az életre vezéreltél. A jámbor lelkek emlékezzenek meg róluk, akik az én szüleim voltak ebben a mulandó világosságban, s akik most már belőled, az Atyából és a katolikus Anyából a testvéreim, és velem együtt a mennyei Jeruzsálem polgárai, ahová a te néped, a kivonulástól kezdve egész a megérkezésig oly forrón vágyakozik. ”
Ünnepe
A 15. században kezdték el ünnepelni Szent Mónikát az ágostonos remeték, május 4-én, Ágoston megtérésének emléknapját megelőző napon. 1550 körül vették fel a római naptárba is az ünnepet, majd 1969-ben helyezték át a mai dátumra, augusztus 27-re, Szent Ágoston ünnepnapja elé.