Őrségváltás történik Erdélyben: Ferenc pápa december 24-én, a nyugalomba vonuló Jakubinyi György utódaként gyulafehérvári érsekké nevezte ki az 1993-ban pappá szentelt és 1997 óta Rómában, szentszéki szolgálatban álló Kovács Gergelyt.

Kovács Gergely háromszéki székely, 1968-ban Kézdivásárhelyen született. Kézdivásárhely jeles város, a székely önállóság, a magyar polgári önállóság megtestesítője. Ugyanakkor a katolikus és református székelység itt találkozik: Kézdivásárhely főterén ott áll a reformátusok temploma, de nem messze a főtértől a Nagy Mózes által alapított gimnázium és kantai katolikus templom, amitől északra a reformáció idején is katolikusnak megmaradó “háromszéki Szentföld” kezdődik, a katolikus háromszéki falvak, a perkői kápolna, a szintén Nagy Mózes által alapított esztelneki ferences kolostor. Ettől még tovább északra pedig Csík-, Kászon-, és Gyergyószékek, melyek a reformáció térhódítása idején ugyanígy megőrizték katolikus hitüket. Ez a Kézdivásárhelytől a Gyergyói-medence északi végéig terjedő terület a “székely Szentföld”. Orbán Balázs szerint a XVII. század vége óta Kézdivásárhelyen működő, ma Nagy Mózes nevét viselő gimnázium Esztelneken kezdte működését, Nagy Mózes helyezte át, hogy őrizze a katolikus hitet. Katolikus hitújítók, hitőrzők vidéke ez, mert a hitet felekezetváltás nélkül is meg lehet újítani, reformálni felekezeti hűségben is lehet, mert az egyház mindig megújulásra szorul. Itt érettségizett Kovács Gergely 1987-ben.

Még ebben az évben jelentkezett papnövendéknek, és megkezdte teológiai tanulmányait Gyulafehérváron. Már papnövendék volt, amikor 1988-ra áldozatvállaló papok fölépítették a kommunista hatóságok megkerülésével, állami engedély nélkül épült, a magyar Boldog Özséb oltalmába ajánlott templomot. Jakab Antal püspök, aki maga is kezdetektől a rendszerváltozásig dacolt a kommunista diktatúrával, pedig fölszentelte a hatósági engedély nélkül épült templomot – mert Háromszék nem alkuszik! A Boldog Özséb templom felépülése óta Kovács Gergelynek a szülővárosa szerinti egyházközsége az a közösség, melynek tagjai, papjaival együtt dacoltak az összetörni akaró diktatúrával.

A teológia első három évét Gyulafehérváron végezte, a szentírástudományt érsek-elődje, Jakubinyi György tanította neki. Miután megbukott a kommunizmus, Bálint Lajos püspök és tanárai bizalmából Rómában folytatta a tanulmányait. Hat évig tanult itt – tehát teológiai alapképzésének második fele is itt zajlott – közben Bálint Lajos 1993-ban pappá szentelte. Római tanulmányait a Pápai Gergely Egyetemen és a Lateráni Egyetemen végezte, 1996-ban a Lateráni Egyetemen doktorált egyházjogból. Ezután visszatért Erdélybe, lelkipásztori munkára. Egy évig, 1996/97-ben volt marosvásárhelyi káplán, amikor visszahívták Rómába, immár munkát végezni – ismerték őt római tanárai, tudták, hogy számíthatnak rá, és Erdélynek is szüksége volt olyan papra, aki a világegyház központjával áll közvetlen kapcsolatban. 1997-ben Kultúra Pápai Tanácsa lett a következő munkahelye, amit a vatikáni kulturális minisztériumnak nevezhetünk. Ő lett a Kultúra Pápai Tanácsának az irodaigazgatója, amit világi beosztásra “átszámítva” minisztériumi kabinetfőnöki beosztásnak nevezhetünk. Emellett más vatikáni hivatalok munkatársa is lett, például a Vatikáni Államtitkárság, valamit a Szentségi és Istentiszteleti Kongregáció is számít munkájára. Ezen kívül az utóbbi körülbelül tíz évben mostanáig ő volt a firenzei magyar lelkész, a hétvégéit legtöbbször ott töltötte. Márton Áron boldoggá avatási eljárásának 2010 óta Kovács Gergely a posztulátora. Ezzel függ össze az Erdélyben is zajló lelkipásztori munkája, az évenként megrendezett, most talán a XVII. alkalomnál tartó Márton Áron Zarándoklat.

Talán nem véletlen, hogy a Kultúra Pápai Tanácsának lett a munkatársa. Erdélyben három nyelv és hat vallás van, az erdélyi ember bele tud helyezkedni a más nyelvet beszélők, a más vallást követők érzés-és gondolatvilágába. A szülőváros, Kézdivásárhely a katolikus és református keresztények találkozásának városa, majd Gyulafehérváron, a magyar tannyelvű teológia túlnyomóan román többségű városban működik. A gyulafehérvári teológia nyitott szellemi műhely: Márton Áron szorgalmazta, hogy a Székelyföldről érkező papnövendékek tanuljanak meg románul, ugyanakkor Dél-Erdélyből érkeztek olyan papnövendékek, akiknek szülei vegyes házasságban, túlnyomóan román többségű vidéken éltek/élnek, és ezek a papnövendékek a tanulmányaik megkezdésekor nem tudtak magyarul. A Bánátból pedig jöttek németek, akik szintén nem tudtak magyarul. A 80-as években tanú voltam rá, hogy a magyarul nem tudó növendékek Gyulafehérváron megtanultak magyarul, tanulmányaik közben pedig akár román, akár német nyelven megvolt/megvan a konzultációs lehetőség, és vizsgázhatnak is anyanyelvükön. Ebből a szellemi légkörből érkezett Kovács Gergely Rómába, és a szóértő erdélyi szellem alkalmassá tette arra, hogy 22 évig a Vatikán kulturális ügyeinek, “párbeszéd-feladatának” munkatársa legyen. Márton Áron is a párbeszéd mestere volt!

Az elmúlt 22 évben két bíboros közvetlen munkatársa volt Kovács Gergely. Előbb 2007-ig Paul Poupard francia bíboros volt a Kultúra Pápai Tanácsának az elnöke (a Vatikán “kulturális minisztere”), aki teológusként a hit és ész, a tudomány és vallás összefüggéseit kutatta (az összefüggések kutatói soha nem voltak beszűkült emberek!), kiváló könyvei is megjelentek e témában. Poupard bíboros a párbeszéd mestereként tudta, hogy a párbeszéd, a belehelyezkedés az eltérő kultúrába, az nem lehet feloldódás, nem lehet önfeladás. Katolikus részről csak katolikusként lehet valaki párbeszédképes. Magyarul még 1980-ban megjelent a Bevezetés a katolikus hitbe c. kötete, majd 1987-ben A katolikus hit c. összefoglaló műve. Majd pedig 2007-től máig az olasz Gianfranco Ravasi bíboros a Vatikán “kulturális minisztere”. Ravasi bíboros klasszika-filológus, bibliatudós, a bibliai régészet nemzetközileg elismert szakembere. Korábban a milánói Ambrosiana Könyvtár, a Szent Ambrus Könyvtár igazgatója volt, és az ószövetségi szentírástudomány egyetemi tanára a milánói egyetemen. Ravasi bíboros nemzetközi kezdeményezése a Pogányok Udvara nevű fórum, ami párbeszéd a nem-hívőkkel. (2013-ban Budapest adott otthont a fórumnak.) Az elnevezés a Jézus-korabeli jeruzsálemi Templom külső udvarára vonatkozik, ahová a pogányok is betérhettek, és a falak melletti oszlopcsarnokban hallgathatták az Írás magyarázatát. A Pogányok Udvara, mint “külső udvar” az egyház peremén, vagy azon is túl lévőkkel való kapcsolatot jelzi – és ahogy a jeruzsálemi templomban legbelül ott volt a Szentek Szentje, úgy az egyház peremén, vagy azon is túl lévőkkel épített kapcsolat központjában is Krisztus egyháza áll.

Kovács Gergely ebben a munkában lett nagynevű bíborosok közvetlen munkatársa. Katolikusként, de szót értve másokkal. Párbeszédben, de a katolikus hitelveket fel nem adva. Azt nyilatkozta nemrégiben – talán a budapesti Párbeszéd Házában -, hogy mindenki benne él a saját kultúrájában, és kell is, hogy ragaszkodjon hozzá, de az evangélium mindenkinek ugyanaz.

A Jóisten áldja meg Kovács Gergelyt az előtte álló nagy feladat teljesítésben, a nehéz és szép erdélyi örökség továbbvitelében.

Virt László

www.katolikus.ma