Ha valaki pontosabb képet szeretne kapni arról, mit jelent a klímakatasztrófa, elég rápillantania Ausztráliára: a Nagy-korallzátony hatalmas tempóban pusztul, a tengeri élővilág folyamatosan veszít sokszínűségéből, a világörökségi listán szereplő Közép-Kelet-Ausztrália esőerdő-rezervátumait egyre nagyobb veszély fenyegeti, számtalan város maradt víz nélkül, és most szinte a teljes kontinens ég.

Az ország tulajdonképpen július óta maga a földi pokol, és bár a természeti károk már most felbecsülhetetlenek, semmilyen jel nem utal arra, hogy a tüzet egyhamar meg tudják fékezni.

Felfoghatatlan veszteségek

A Magyarország területénél 82-szer nagyobb Ausztrália összes államában bozóttüzek pusztítanak. A lángok nem válogatnak, a legnagyobb városokig is elterjedtek, Sydney és Melbourne külterületén például több ház megrongálódott, a felszálló füst pedig mindkét települést beborította. December elején olyan rossz volt a levegő minősége Sydney felett, hogy az 11-szeresen meghaladta a már veszélyesnek számító értéket.

A hivatalos statisztikák szerint az elmúlt fél évben 18 ember veszítette életét a bozóttűz következtében, csak Új-Dél-Wales szövetségi államban 1300 ház vált a hamu martalékává, és legkevesebb 500 millió állat halt meg a vadonban.

Eddig Ausztrália hat államában 5,9 millió hektár égett porrá, ami nagyobb terület, mint Belgium. Csak összehasonlításként, a globális pánikot kiváltó 2019-es amazonasi erdőtüzekben 900 ezer hektáron pusztítottak a lángok. A halálos erdőtüzeiről hírhedt Kaliforniában pedig alig több mint 100 ezer hektáron terjedt el a tűz az előző évben.

Új-Dél-Walesben jelenleg több mint kétezer – főként önkéntes – tűzoltó próbálja visszafojtani a tűz erejét, de az Egyesült Államokból, Kanadából és Új-Zélandról is érkeztek a segítségükre. A kormány már a hadsereget is bevetette az oltáshoz, de a káosz olyan mértéket öltött mostanra, hogy nincs rá ellenszer.

Bemutatkozik a klímaváltozás

Ausztráliában januárban kezdődik a nyár, és ezzel együtt a tűzszezon. A legtöbb esetben alapvető természeti okai vannak a tűz keletkezésének, ilyen, ha a rendkívül meleg időben villám csap egy teljesen kiszáradt erdőbe, hogy aztán a lángok néhány óra alatt akár több tíz kilométeres körzetre átterjedjenek. Előfordul, hogy emberi tevékenység idézi elő a tüzet, de a szándékos gyújtogatás elenyésző.

A tűzszezon nem ismeretlen jelenség, minden évben nagyon veszélyes, 2009-ben például 173 ember veszítette életét Victoria államban, ez az ország történetének legsúlyosabb bozóttüze azóta is. Csakhogy ezúttal olyan embertelenek az időjárási körülmények, hogy az cseppet sem segít a tűz megfékezésében.

Ennek három összetevője van:

évtizedek óta nem volt olyan száraz tavasz Ausztráliában, mint a mostani nyarat megelőző;

decemberben sorra dőltek meg az országos melegrekordok, sok helyen nem ment 40 Celsius-fok alá a nappali hőmérséklet;

jelentős a szél, ami értelemszerűen segíti és gyorsítja a tűz terjedését.

A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy ez nem véletlen egybeesés, hanem a klímaváltozás hatása. Ausztráliában érzékelhetően egyre hamarabb kezdődik a nyár, a bozóttüzek pedig jóval nagyobb intenzitással terjednek, mint korábban.

A miniszterelnököt izgatja a legkevésbé

Bármilyen hihetetlen is, az ausztrál kormány a példátlan krízis idején nem az országát próbálja meg védeni, hanem a szénipart, amelynek szereplői a legnagyobb adományozói a két nagy pártnak. Bár december közepén már érezhető volt, hogy sokkal nagyobb a baj, mint arra bárki számított, az ellenzéki Ausztrál Munkapárt elnöke elment turnézni a szénbányákba, hogy személyesen is kiállhasson a szénexport mellett. Mindeközben Scott Morrison miniszterelnök nyaralni utazott Hawaii-ra a családjával.

A konzervatív ausztrál kormány 1996 óta módszeresen megkerülte a különböző nemzetközi klímaegyezményeket, hogy a szénipart véletlenül se érje kár. Ma Ausztrália a legnagyobb szén- és gázexportőr a világon. Nem is olyan régen egy kutatásban 57 ország klímavédelmi hatékonyságát vizsgálták, a listán Ausztrália az utolsó helyen zárt.

Miután Morrison kényszerből hazatért a nyaralásából, nyilvánosan bocsánatot kért, aztán a bozóttüzektől sújtott területeken próbált közelebb kerülni az emberekhez. Nem sok sikerrel, csütörtökön már az idióta volt a legfinomabb jelző, amivel illették őt a felháborodott ausztrálok az ország egyik, erdőtüzek sújtotta részén.

A miniszterelnök kivár, és meg is teheti. Az ellenzék a tavalyi vereségből még nem állt talpra és nem jelent valós veszélyt a kormányra, ráadásul a Rupert Murdoch milliárdos által uralt ausztrál média erősen klímaszkeptikus. Morrison azt reméli, bármilyen katasztrofális következményekkel jár is az idei tűzszezon, ő azt anélkül túléli az ország élén, hogy beismerné a probléma mélységét. Mérget azonban erre nem vehet.

www.24.hu