Készülünk Nagyágra a gyerekekkel, küldök egy kis ízelítő, kedvcsináló filmecskét. Remélem, most jobb lesz az idő.

A nagyági bányászati szakiskola: 

Erdélyi Múzeum. 1907. Új folyam. 

Itt olvashatnak róla bővebben

1834 október hó 9-én megérkezett a döntés. A nagyági bányászati szakiskola felállítása felsőbb helyről elrendeltetett. Az iskola építése és berendezése azonban hosszá ideig tartott, úgy, hogy egyelőre kénytelenek voltak a régi szertári épületben kezdeni a tanítást. Az első rendes évfolyam 1836-ban nyilt meg, az anyakönyv tanúsága szerint 25 növendékkel, kik közül többen korosabb, családos emberek voltak. Az első évfolyam növendékei között volt Orünwald Mihály és Láger Ferencz is, kik később a nagyági bányászatban oly fontos szerepet játszottak. Grünwald Mihály volt az, ki a gazdag Longin-tömzsöt1842-ben fölfedezte s ez által a bánya sorsát évtizedekre biztosította.

Az iskola tannyelve német volt s ennek folytán sok külföldi ifjú is belépett s végezte itt tanulmányait. Voltak Csehországból, Bukovinából, Indiából, Sziléziából, Bécsből, sőt Oroszországból is növendékei. Hültl József azonban teljesen magyarrá tette, minek következtében a külföldiek végleg elmaradtak. Nem is volt. szükség külföldiekre! Az erdélyi bányász ifjúság tömegesen tódult ez intézetbe.Ám a régi növendékek nem tudták feledni Nagyágoí soha! Hálá san gondoltak vissza az „Alma materre", s nem egy közülök jött el évtizedek múlva, hogy viszont lássa. Pár év előtt a klagenfurti bánya igazgató, Makutz látogatta meg Nagyágot s szeretettel ölelte keblére még élő egy-két tanulótársát s könyes szemmel járta végig mindazokat a helyeket, hol egykor, boldog ifjú korában, megfordult.A bányaiskolának 70 év leforgása alatt a következő igazgatói vol tak: Czehentmayer J., Franzenau József, Reinisch Ágoston, Széles Dénes, Jarolimek Egyed, Zigelheim Gusztáv, Hültl József, Huffner Tivadar, Gó lián Károly, Steinhausz Gyula. Az 1848/49-iki szabadságharcz alatt volt a tanintézetnek legkevesebb növendéke, számszerint 4.A nagyági bányák jövőjének biztosítása czéljából már a 40-es években az a terv merült föl, hogy a legmélyebb szintről egy altáró hajtassék Nagyág alá s ezzel keresztezze a gazdagabb telér-hálózatot. Hosszas tárgyalások után 1882-ben Hültl József indíttatta meg a cser- tési völgyből, az úgynevezett Ferencz József altárót, mely 5000 méter nyílegyenes, modern altáró, mely 1897-ben befejeztetett. Sajnos, a több mint IV2 millió korona költséggel végre hajtott mü, nem hozta meg a kivánt eredményt. 

Révai Károly.