Hunyadi János és a Harangszó

Nyomtatás

b_300_300_16777215_00_images_stories_Igaz_Tortenelem_195520341_2673014939662721_3268461488415008082_n.jpg1446. június 5-én választották meg a rendek az ország kormányzójának Hunyadi János erdélyi vajdát, és főkapitányt, a török elleni harcok legtehetségesebb hadvezérét.

II. Pius pápa Hunyadi János seregének világjelentőségű nándorfehérvári diadala után (1456) a következőket írta III. Frigyes császárhoz küldött levelében:
“Magyarország a kereszténység pajzsa és a nyugati civilizáció védője.”
A magyar történelem a déli harangszót a nándorfehérvári győzelemhez köti. Azonban történelmi véletlenként a június 29-én kiadott pápai bulla és Hunyadi János július 22-én történt nándorfehérvári győzelmének híre szinte egyszerre jutott el Budára és Bécsbe. Ez a tény azután nagyban hozzájárult a rendelet későbbi értelmezéséhez és a keresztény seregek győzelméért elrendelt imabulla, illetve a nándorfehérvári diadal örömhírét követő ünnepi harangozás összekapcsolódásához. Ezért a déli harangszó a kereszténység katonai diadalának emlékét is őrzi Magyarországon és világszerte is.
Maga a pápa ezt a győzelmet a bullában előírt és a déli harangszóra végzett imáknak tulajdonította: „Nem kételkedünk abban, hogy a mindenható Isten ezen imákra hajolva engedte nekünk ezt a nem várt győzelmet. ” A déli harangszó ettől kezdve örömhírré módosult és hálaadó harangszóvá vált. A pápa rendelkezése szerint: „Minthogy Isten győzelemre segítette a keresztények fegyvereit, a harangszó alatt elmondott imák egyben a hálaadás imái legyenek”.
Életét és tevékenységét végigkísérte a törökök elleni küzdelem. Győztes háborúi jutalmaként óriási birtokokat kapott a királytól, így a leggazdagabb bárók sorába emelkedett. Ő volt az egyetlen a főurak közül, aki birtokainak jövedelmét, családi kapcsolatait, nagyszámú magánhadseregét, tehetségét Magyarország védelmének szentelte. Bonfini, a neves humanista történetíró így írt Hunyadi Jánosról: „erkölcsei minden tekintetben a legnemesebbek voltak, mentesek minden durvaságtól. Nagy híve volt a vallásnak és az igazságnak, ugyanúgy a szabadságnak és a bőkezűségnek.” Hunyadi János minden erejét és tehetségét arra fordította, hogy megállítsa a törökök terjeszkedését. E terve valóra váltásában számított a balkáni népek és az európai országok segítségére, de azok nem álltak ki a magyarok mellett.