A húsvéti ünnepkör lezárása Pünkösd, majd Szentháromság vasárnapja. Ezt követő csütörtökön, illetve hazánkban munkaszüneti nap miatt vasárnap ünnepeljük az Úrnapját, Jézus Krisztus jelenlétét az Eucharisztiában. Katolikus főünnep az Eucharisztia tiszteletére, teljes nevén az Úr Testének és Vérének ünnepe. Az Úrnap a legünnepélyesebb hitvallás, az Egyházhoz tartozás kifejezésének alkalma.

1209-ben Lüttichi Szent Julianna látomásokban kapott felszólítást az eucharisztia külön ünneppel való ünneplésére. Julianna  beszélt gyóntatójának látomásairól, tanácsot kért teológusoktól, többek között Jacobus Pantelonistól, a későbbi IV. Orbán pápától. Az ünnepet 17 évig csak Lüttichben ülték meg, de a század közepén már az egész egyházmegye számára kötelezővé vált az ünnep, majd 1264-ben IV. Orbán általánossá tette. Céljaként az euchariszta melletti ünnepélyes hitvallást jelölte meg.

Az úrnapja ünnephez kapcsolódó körmenet célja kettős volt: hitvallás az eretnekekkel szemben; illetve Krisztus felmutatása a világnak, és a világ hódolatának kifejezése Krisztusnak. Az útvonalon 4 oltárt állítanak a 4 égtáj felé, ott felolvasnak egy-egy, az eucharisztia alapításáról szóló szentírási részt, majd szentségi áldást adtak.  A körmenetnek a néphagyomány a gonoszt, a betegségeket és a természeti csapást elűző erőt tulajdonított. 

Ma is fontos a hagyományőrzés, vigyék tovább a fiatalok! Egyet azonban sohasem felejtsünk el, ez a nap az Úr Jézus Krisztus, az Oltáriszentség napja!