A frank származású, noyoni püspök a flandriaiak megtérítője volt; a gabona aratásának, illetve a szüreti munka védőszentje. Medárd püspök napjához Európa-szerte évszázados időjárási megfigyelések, szabályok kötődnek.

Medárd 456 körül született a pikárdiai Salency-ben, frank nemesember és gallo-római anya gyermeke volt. Tanulmányai befejeztével, 33 éves korában szentelték pappá, a papság és a nép egyhangú kívánságára 530-ban ő lett Picardia tartomány püspöke Veromandumban. Flandria megtérítője, Medárd fáradságot nem ismerve járta egyházmegyéjét: ahol csak tehette, hirdette az Úr igéjét, és irtotta a pogány erkölcsöket. A népvándorlás egyik hullámaként érkező hunok és a vandálok pusztítása nyomán székhelyét áttette Noviomagusba (ma: Noyons), s 532-ben egyesítette a tournai egyházmegyével. E két egyházmegye ötszáz éven át közös püspök irányítása alatt maradt. 545. június nyolcadikán halt meg.

Szent Medárdnak valójában semmi köze az időjárás rendjéhez, a kalendáriumban a szentek ünnepe szerint igazodó néphagyomány azonban nevéhez kapcsolta a megfigyelt időszak időjárásának kezdetét. Első hazai említését Zalán Menyhért a németújvári ferencrendi kolostor 1462-ből származó, erdélyi eredetű kéziratos breviáriumának naptárából idézi: Medárd napjához azt jegyezték be a XVI. században, hogy parasztok megfigyelés szerint ha e napon esik, akkor a következő negyven napon hasonló lesz az időjárás. S fordítva: ha nem esik, akkor ugyanennyi ideig tartó szárazság következik. A negyven bibliai szent szám. Mondabeli magyarázat szerint egy pajkos táncoló társaság nem hallgatott a szentéletű püspök intelmeire, ezért Medárd imádságára negyven napos eső vette kezdetét, elmosva őket.

Magyar Kurír

Ha Medárd napján esik, akkor negyven napig esik

KI VOLT SZENT MEDÁRD?

Szent Medárd szentként tisztelt kora középkori frank püspök.

A krónikák szerint istenfélő édesanyja hatására már gyermekkorában igyekezett erényes életet élni, gyakran ételét, egy alkalommal pedig ruházatát osztotta meg a szegényekkel. Jól haladt tanulmányaiban, emellett alázatosság, imádságos lelkület, és önsanyargató életmód jellemezte. Harminchárom éves korában pappá szentelték. A  papság és a nép egyhangú kívánságára 530-ban ő lett Picardia tartomány püspöke Veromandumban. Medárd fáradságot nem ismerve járta egyházmegyéjét: ahol csak tehette, hirdette az Úr igéjét, és irtotta a pogány erkölcsöket.

A munkások, napszámosok, méhészek védőszentje, jó termésért, esőért, a szőlőért, foglyok szabadulásáért fohászkodnak hozzá, láz, fogfájás ellen kérik oltalmát.

Medárd 545. június nyolcadikán halt meg.

MI KÖZE SZENT MEDÁRDNAK A 40 NAPOS ESŐHÖZ?

Szent Medárdnak valójában semmi köze az időjárás rendjéhez, a kalendáriumban a szentek ünnepe szerint igazodó nap Medárd napja. A  néphagyomány azonban nevéhez kapcsolta a megfigyelt időszak időjárásának kezdetét, annak ellenére, hogy ez a monszun jellegű esős időszak kezdődhet korábban (vagy később) is, mint ahogyan az az idei évben is történt.

A mondának alapja lehet az a történet, mely szerint egy pajkos táncoló társaság nem hallgatott a szentéletű püspök intelmeire, ezért Medárd imádságára negyven napos eső vette kezdetét, elmosva őket.

MI OKOZZA A NEGYVEN NAPOS ESŐT?

A jelenség oka az, hogy a mérsékelt éghajlati övben uralkodó nyugati szelek folyamatosan hoznak az Atlanti-óceán felől esőt a kontinensre, egészen addig, amíg nyáron a délről (Afrika felől) érkező meleg feláramlás nem blokkolja azt. Ez a periódus hasonló az ázsiai monszunjelenséghez. A felmelegedő szárazföld levegője felszáll, s a helyébe páradús légtömegek érkeznek az Atlanti-óceán felől.

Az esős időszakban bekövetkező fordulópontot,  fordulónapot az európai kontinensen különböző időpontokhoz kapcsolják. Németországban a Hétalvók napjához (Jún. 27.),  az Egyesült Királyságban St. Swithin napjához (Júl. 15.). Ez is mutatja, hogy valójában nem 40 napos esőről van szó.

IDŐJÓSLÁS, TERMÉSJÓSLÁS

Közismert időjárásjósló nap. A közhiedelem úgy tartja, hogy ha ezen a napon esik az eső, akkor negyven napig esni fog, ellenkező esetben pedig ugyanennyi ideig szárazság lesz.

Jászdózsán úgy tartották, hogy Medárd napján mindig vízbe fúl valaki, és ez áldozat a vizek királyának, ezért e napon nem szabad fürdeni, de a lovakat meg kell itatni, mert akkor nem lesznek rühesek.

Topolyán termésjósló nap is volt Medárd. Ha Medárd napján süt a nap, akkor édes lesz a bor, ha esik, akkor savanyú.

Baranya és a Mura-vidék szőlősgazdái szerint, ha Medárdkor esik, rossz szőlőtermésre lehet számítani, viszont bő lesz a szénatermés.

www.hirozon.hu