Márton Áron – egy fenyő a Hargitán

Nyomtatás

b_300_300_16777215_00_images_stories_Szent_Fopasztorok_7114150_nagy.jpgKis-Rigó László megyés püspök és Kun Miklós történész kezdeményezésére Márton Áron Erdély nagy hírű püspöke halálának harminc éves évfordulójára egy konferenciát rendeztek Zuglóban, melyen Kalmár Ferenc, országgyűlési képviselő is tartott előadást, s elárulta portálunknak, hogy személyes kötődés is fűzi a romániai magyarság egykori vallási vezetőjéhez.

Márton Áront 1924. április 19-én szentelték pappá. Ezt követően több erdélyi településen lelkészi szolgálatot végzett. Így került a kolozsvári egyetemre is ahol egyetemi lelkészként tevékenykedett. Egyik, leányok számára tartott beszédében gróf Széchenyi Istvánra utalva az alábbiakat mondta: „Erdélyt nem a magyar hadsereg vesztette el és nem a román hadsereg hódította meg. Hanem meghódították a román anyák, akik szültek, szültek és szültek. És elvesztették a magyar nők akik nem szültek.” Romániában már ekkor felfigyeltek rá a hatóságok, veszélyes irredentának tartják. 1938-ban Gyulafehárvár püspökének nevezték ki, s a második világháborúban is ott maradt a városban, kiállt a magyarság jogaiért, s templomi beszédekben, levélben lépett fel a zsidóüldözés ellen. A háború után 1955-ig börtönben, majd 1967-ig házi őrizetben élt, 1980-ban hunyt el.
„Otthon a családban nagyon sok szó esett Márton Áronról, aki karizmatikus személyiség volt, ő valóban nem engedett a negyvennyolcból. Úgy állt, mint Hargitán egy szál fenyő, nem volt hajlandó meghajolni, feladni a szellemiségét, igazi vezető egyénisége volt a magyarságnak. Saját kötődésem is fűz a püspökhöz. Brassóban ő bérmált engem” – mondta el portálunknak Kalmár Ferenc, a KDNP alelnöke, országgyűlési képviselő, aki a konferencián a püspökről tartott előadást, Szászfalvi László, az egyházügyért is felelős államtitkár, Pápai Lajos győri püspök és Kozma Gábor, a Szegedi Hittudományi Főiskola rektora mellett.
szegedma.hu