Nem több mint négy évvel ezelőtt történt, hogy a csíkszentgyörgyi közbirtokosság segítségével újraindította tevékenységét a település csemetekertje. Az első évek befektetések meghozták gyümölcsüket, a létesítmény immár szép nyereséget termel.

„Az első két évben volt nehezebb, hiszen akkor ráfizetéssel működött” – vázolta Kézdi József. A közbirtokosság elnöke kifejtette, a tavaly szedték ki az első „termést” a neveldéből, azóta már komoly vásárlók is jelentkeztek. Így például idén nem kevesebb mint 350 ezer darab egyéves fenyőcsemetét adtak el menasági, bánkfalvi, csekefalvi, mindszenti és más közbirtokosságoknak.

Saját célra ebben az évben 80 ezer csemetét váltottak ki, ezzel mintegy 20 hektáros területet ültetnek be. A művelet pár nap múlva fejeződik be. A saját csemetekertből történő vásárlás egyébként igencsak érdekes történet – mesélte Kézdi József. Hiszen a fakitermelés utáni bevétel 15 százalékát a környezetvédelmi alapba kell utalni, az ültetésekre szánt növényeket ebből az összegből lehet megvásárolni. Így erre az évre a mintegy 41 ezer lejes működési költség mintegy 68 ezer lejes bevétellel párosul.

A csemetegondozás egyébként nem is olyan egyszerű, mint ahogy azt egyesek gondolnák. Hogyan is zajlik ez? A tél elvonulása után előkészítik a melegágyat. Bükk-, fenyőlombföldet, illetve homokot vegyítenek össze egyharmad arányban, majd formalinnal kezelik, ezzel ölik ki a rovarokat. Ezután átforgatják a földet, majd jöhet az ültetés. A melegágyban található facsemeték állandó felügyeletet igényelnek. A levegő hőmérséklete például nem mehet 36 Celsius-fok főlé, ezért ezt akár félóránként is ellenőrizni kell. Minden napnyugta után locsolás következik, száz négyzetméteren mintegy 500 liter vízzel öntözik a fenyőcsemetéket. A csemeték két évre a kertbe kerülnek. Ősztől tavaszig havonta egyszer kapálják, nagy meleg esetén naponta öntözik, havazás után pedig a természetre bízzák, hogy végezze munkáját. A fenyőcsemetéknek egyébként egy tárolóhelyiségük is van, az úgynevezett jégverem. Ez a földbe ásott, kőfallal kirakott helyiség, amelynek padlózatát 40 cm jég, illetve 30–30 centiméternyi szalma és lombföld alkotja.

Rédai Botond