Mennyekbe fölvett Királyné

Kategória: Közös Értékeink! Találatok: 786

b_300_300_16777215_00_images_stories_Szent_Unnepek_assumption3.jpgAugusztus 15-én, hétfőn ünnepeljük Szűz Mária mennybevételét, ősi magyar néven Nagyboldogasszony napját, amely a katolikusok számára parancsolt ünnep. Ez alkalomból 10.30–kor Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek ünnepi szentmisét mutat be az esztergomi bazilikában.

Mária halálának időpontját teljes biztonsággal nem lehet meghatározni. Feltételezhető, hogy Jézus Krisztus halálának évében vagy nem sokkal azután halt meg. Jeruzsálemben már az V. században megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, vagyis „a szentséges Szűz elszenderülése” névvel illették. A VI. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s itt a VIII. századtól Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételé”-nek nevezték. Hittételként XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”.
Az ünnepet Szent István király is megülte. Hogy mennyire fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, jelzi az is, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.
uj.katolikus.hu