Tudta, mire vállalkozott

Nyomtatás
Multithumb found errors on this page:

There was a problem loading image 'images/stories/zoom/Szep-szombat-delutan-szaszvaroson/viewsize/img_7182.jpg'
There was a problem loading image 'images/stories/zoom/Szep-szombat-delutan-szaszvaroson/viewsize/img_7182.jpg'

img_7182.jpgBíró Antal atya Erdély legidősebb papja

Szeptember 5-én töltötte be 93-ik születésnapját, szeptember 20-án pedig pappá szentelésének 70-ik évfordulóját ünnepli.
Jövő vasárnap, szülőfalujában, a Zetelaka melletti Küküllőkeményfalván ünnepi szentmisén vesz részt, melyet a helyi közösség szervez a 70 éves rubin jubileum alkalmával. A jelenleg Szászvároson szolgáló Bíró Antal atya ugyanis Erdély legidősebb aktív katolikus papja.
93 évesen még kertészkedik, gondozza a paradicsomot, paprikát a ferences rendi kolostor kertjében. A sajtót és napi eseményeket rendszeresen figyelemmel követi, memóriája tökéletes. Öröm vele beszélgetni, hiszen Antal atya élő történelem.
Még magyar időben született, néhány hónappal Erdély elvesztése előtt. „Most szezonja van a magyar honpolgárságnak, de én nem kérem, mert én annak születtem és soha sem mondtam le róla. Ha elfogadják igazolványomat, elmegyek szavazni”.
Márton Áron püspök példamutatásán
Székely létére élete nagy részében távol élt a Székelyföldtől. A történelmi viharok miatt. Pontosabban a félévszázados kommunista rémuralom miatt.
– Pályámat kerékbe törte a diktatúra. A ferences rend faragott embert belőlem, 3 diplomát adott. Márton Áron püspök szentelt pappá 1941. szeptember 20-án. Akkor megkérdezte tőlem: „fiam, tudod-e, mire vállalkoztál?”
Mert kemény vállalkozásba fogott, nem sokára azután, hogy Kolozsváron 1944-ben elvégezte az egyetemet, jött a kommunismus, határtalan gonoszságával. 1948-ig a székelyudvarhelyi római katolikus gimnázium tanára volt, magyar és német nyelvet tanított, emlékszik vissza reményteljesnek ígérkező, felívelő pályafutása kezdetére. 1948-ban megszüntették a felekezeti oktatást, vagyis kommunista uralom alá helyezték a tanügyet. Márton Áron püspök azonban hajthatatlan volt az önkénnyel szembe és elrendelte, hogy római katolikus papnak nincs mit keresnie marxista iskolában. Ezzel kénytelen volt búcsút venni a tanügytől.
1949-ben, két év kemény munka után elkészítette doktori disszertációját. A kolozsvári egyetemen azt javasolták neki, hogy dolgozatába vigyen be marxista elemeket, különben szó sem lehet doktorátusról. Márton Áron püspökhöz fordult tanácsért és el is fogadta azt. A megtestesült gonosszal nincs kompromisszum. Nem bánta meg, hiszen „Márton Áron püspöknek köszönhetem gerincességemet és a magyarságba vetett rendíthetetlen hitemet”.
1949-ben részt vett az utolsó nyilvános csíksomlyói pünkösdi búcsún, melyen Áron püspök celebrálta a szentmisét. Szavaira most is jól emlékszik: „Ne hazudjatok, ne hazudjatok, ne higgyetek olyan embereknek, akik kiskanállal ették a tudományt”. Ezeket mondta a püspök, utóbbi egyértelműen a pártaktivistákra utalt.
Szembe az istentelen önkénnyel
Híveivel együtt tért haza Csíksomlyóról Zetelakára. Egyszer csak az egy kilométer hosszú processzió elkezdte énekelni a magyar himnuszt. Másnap letartóztatták, 33 napig tartották a székelyudvarhelyi Securitate pincéjében. „Amikor a kihallgató tiszt megkérdezte a nevemet, ráförmedtem: nem szégyelled magad, olvasd el az aláírást érettségi okleveleden.” Nem sokkal azelőtt kevés tudással engedtem át az érettségin. Elpirult. Egyszerűen nem kellett félni a szekusoktól, bátran szembe kellett szállni velük, a lelkük mélyén tudták, mekkora gazemberek.
– Közismert, hogy mindenütt a semmirevaló, lusta söpredék állt a kommunizmus szolgálatába. Apropó, Székelyudvarhelyen a szekusok románok voltak vagy magyarok?
– Csupa magyar garnitúra volt.
7 év kényszerlakhely után (előbb Máriaradnán, majd a Kovászna megyei Esztelneken) 1958-ban visszatérhetett az egyházba, de nem a gyulafehérvári erdélyi egyházmegyébe, hanem a temesváriba, Neudorf gazdag sváb községbe. Három év után Gyorokra került, ahol 10 évig volt plébános, majd Simándra, ahol 1993-as nyugdíjazásáig szolgált.
– Miután a temesvári egyházmegyébe került, a Securitate nem zaklatta, nem próbálta beszervezni besúgónak?
– Dehogynem. Már 1956-ban próbáltak beszervezni. Gyorokon, Simándon, ahova kerültem, rögtön megkörnyékeztek. Mindig ellentmondtam nekik. Fenyegetőztek, zaklattak, zsaroltak, behívattak a Securitatéhoz, elvették a kishatár-átlépőmet, mindent megpróbáltak. Mindenekelőtt a gyónás szent titkára, s a magyar irredentizmusra voltak kíváncsiak. Eszem ágába se volt együttműködni velük. De aki erős volt, azt nem tudták megtörni. Kollégáimnak, akiket a szekusok hasonlóan környékeztek meg, mindig ezt mondtam: bátran szálljatok szembe velük, nem kell félni tőlük. Egy idő után rájöttek, hogy semmire se mennek velem, békén hagytak.
Időskori kivirágzás
Antal atya élete 2003-ban vett újabb fordulatot, amikor Böjte Csaba atya meghívására Szászvárosra jött. „A lombjait hullató 85 éves öreg fa kirügyezett, felvirágzott”. Csaba atya odaadása, magyarságért tett áldozata, lelki kisugárzása virágoztatta ki. Sőt, élete utolsó felvonását, ahogy az azóta eltelt és előtte álló időt nevezi, tartalmasan, lendületesen tölti el. Tavaly, 92 évesen létrehozta a Szent Antal Alapítványt! Melynek célja ugyanúgy, mint a Csaba atya által létesett Szent Ferenc Alapítványé, a magyarság szellemi, erkölcsi felemelése. Mert a nemzet nemcsak politikailag csonka, szelleme, erkölcse ugyanúgy csonka. Az erkölcsi, szellemi felépülés a nemzeti felemelkedés kulcsa. Csupán alapítványa célközössége más: míg Csaba atya a társadalom peremére szorult gyerekekben karolja fel az óriási emberi értéket, Antal atya alapítványa a társadalom felső rétegét célozza. „A nagy gondolatok, nemes eszmék nem a mezőn, libapásztorok között, nem szántóföldeken hangzottak el, hanem fórumokon, tanult emberek között.” Ebből a célból idén, 2011-ben könyvet írt, melynek célja, hogy kiáltó szó legyen Erdély magyar ifjúságának. A könyvet pappá szentelésének 70 éves rubin jubileumán mutatja be jövő vasárnap a székelyföldi közösségnek.
Isten éltesse sokáig, Antal atya, erőben, egészségben, az utolsó felvonás legyen minél hosszabb és szebb.
Chirmiciu András