A Ferences Órában Komáromi Mária

Nyomtatás

b_300_300_16777215_00_images_stories_Igaz_Tarsadalom_komaromi-maria-foto.jpgA 2012-ben család és társadalom témakörben meghirdetett Ferences Óra elnevezésű előadássorozat márciusi meghívottja Komáromi Mária hittanár, világi ferences lesz. Anyaság és istenhit című előadására 2012. március 18-án, vasárnap 11. 30-kor (a nagymise után) kerül sor a csíksomlyói kegytemplomban.

 

 

Komáromi Mária 1952-ben született. Hittanárként Családi Életre Nevelés tanácsadó, a budapesti Sapientia Családpedagógiai Intézet egyik alapító tagja és mentora. Főállású hitoktatóként a budapesti Pannonia Sacra katolikus általános iskolának ugyancsak alapítója, és az intézmény hitéletének felelőse. 2000 óta a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet tantárgygondozója és egyik tantervírója. Közel tíz éve Budapest XII. kerületében a Hegyvidéken férjével, a képzőművész és szintén hittanár Komáromi Jánossal Családépítő Klubot vezetnek szülők számára.
„Isten ajándékának tekintem a különböző közösségek alapítását és építését, mégis az elsődleges közösség az életemben a család, a házastársi közösség” – vallja Komáromi Mária, aki 40 éve házas. Házasságukból hat gyermek született, akik közül egyetlen leányuk és két fiú a házasság szentségében él, ketten szerzetesekként a ferences rendben találták meg hivatásukat, egyikük felszentelt pap, és egy fiuk még velük él. „Férjemmel együtt az élet tiszteletét és a családi élet szép és nehéz valóságát úgy próbáljuk megélni, hogy abból mások is gyarapodhassanak”, fontosnak tartva életükben a magyarságtudat ápolását is, hiszen – mint fogalmaz – „a nemzet az ember tágabb családja, ezért illő és üdvös ismerni és szeretni, elfogadni és gyarapítani azt.”
Komáromi Mária a csíksomlyói kegytemplomban 2012. március 18-án, vasárnap 11. 30-kor (a nagymise után) kezdődő előadásában Boldog II. János Pál pápa gondolata fényében a „női géniusz”-ról, az édesanyáról fog beszélni. „Magyarul kicsit félreérthető ez a kifejezés, mert nekünk a géniusz inkább zsenit jelent, nem egyszerűen szellemet – magyarázza Komáromi –, a nagy pápa azonban a sajátos női szellemre, lényegre gondolt. Hitem és meggyőződésem, hogy a »női géniusz« megnyilvánulására ma nagyobb szükség van, mint valaha. Tapasztalom, hogy minden nő – akiben a »női géniusz« valóban jelen van – tulajdonképpen művész: az emberi kapcsolatok, a szépség, az »Isten-kapcsolat« művésze. Intuitív, fogékonyabb az »égi dolgokra«, mint általában a férfi. A »női géniusz« sajátossága a lényeglátás, az együttlátás, az élet szolgálata, a jövőé, amely a méhünkben is érlelődik, s a szívünkben is.
Lényegesnek tartom, hogy egységben szemléljük a biológiai és szellemi atyaságot és anyaságot! Egymást kiegészítő karizmák. Az édesanya tudja, hogy amint életet sem, hitet sem lehet adni! Körülményeket lehet teremteni, természetes körülményeket, mert: »A kegyelem nem megszünteti az emberi természetet, hanem tökéletesíti azt! « (Aquinoi Szt. Tamás)” Komáromi Mária előadásában szólni fog ezekről a természetes körülményekről is mint az istenhit kialakulásának segítőiről. „Az édesanya – teszi hozzá az előadó – tudja, hogy a gyermekben ki kell alakulnia az ősbizalomnak és a kötődési képességnek: először az anyával, akivel nemrég még azonos volt a szívverésük is, majd az apával is ahhoz, hogy kialakulhasson a bizalom és a kötődési képesség Istennel. (…) Az anya legfőbb hivatása, hogy életet adjon, kézen fogva a gyermeket Krisztushoz vezesse, és azután kettesben hagyja őket.”
(A Ferences Óra áprilisi előadója Goda Gyula budapesti pszichológus, hitoktató lesz, aki A család mint közösség és annak válsága címmel tart előadást.)
Borsodi L. László
ferences sajtóreferens