Biró Antal atya, kilencven évesen ezt üzeni nekünk:

Nyomtatás

Márton Áron édesanyávalAz élet szent-Szeresd a gyereket!

(Felelet Európának)


 

 

 

 

 

 


Beborult az ég fölöttünk,  

Merre tartasz Európa? 

A megfogant gyerek sorsát 

Egyedül a nőkre bizta. 

A püspök is gyermekből lesz 

Ő a jövő igérete, 

Úgy nemzetnek, mint egyháznak 

Egyedüli reménysége. 

Hány nagy ember, hány tehetség 

Csirályában megöletik, 

E szándékos önpusztitást, 

Előbb utóbb számon kérik. 

Ha e bűntől vérzik kezed, 

Rendüljönmeg a te lelked. 

Hátha a sok élet között 

Egy püspököt gyílkoltál meg. 

Gondolatnak is borzalmas, 

Hogyha Márton Áron anyja, 

Mai modern nő lett volna, 

Akinek az erkölcs nulla!? 

Márton Áron püspök nélkül 

Az erdélyi magyar sorsa, 

Ezer viszály közepette, 

A semmibe hullott volna. 

Az az anya, ki gyermekét 

Szándékosan eltüntette, 

Mi tagadás: a nemzetnek 

Első számú ellensége. 

Mennyi tudós, mennyi szentnek 

S nagy embernek az élete, 

Egyedül a jó anyánknak 

El nem múló dicsősége. 

Az élet él és élni akar,

Isten gyújtja meg a lángot,

Ne oltsuk el bűnős kézzel,

Amit Isten reánk bizott.

Nem leszünk mi Heródesek,

Az életet szeretni kell,

Az a földi boldog ország,

Mely tele van gyerekekkel.

Veszedelmet szól, vak is látja,

Vészharang szól nemzetünkre,

Hogyha már a temetők is

Anyák méhétől kezdődnek.

Könnyelmüség vagy gonoszség?

Bármint lehet, de visszaüt,

Ily sokszor súlyos bűntől

Egy nemzetnek élete függ!?

Vészharangot, ha nem hallod

Magyar népem vess magadra,

Az elveszett „Paradicsom” 

Nem jön többé vissza soha!

Ezer év szól máma hozzánk:

Tekintsünk fel a keresztre, 

Mondjunk nemet a halálra, 

S tegyünk esküt az ÉLETRE!

Kezünket a szivre téve,

Isten előtt megfogadjuk, 

Lelkünkért és nemzetünkért

Az ÉLETET  választottuk. 

Erdély minden templomában,

Ily esküvel felruházva,

Erdély ország drága népe,

Bizva nézhetsz a jövőbe!


Image