Visszaállítják a keresztutat

Nyomtatás

Balról a felújított római katolikus, jobbról az örmény katolikus kápolnaAz ősök nyomába lépnek a gyergyószentmiklósiak: tizennégy támogató jóvoltából visszaállítják a Csobot-hegyi Szent Anna-kápolnához vezető keresztút stációit. Az egykori búcsújáróhely tizennégy keresztjének megáldására a Szent Anna-búcsú és Gyergyóiak Világtalálkozója ad alkalmat.

A hit gyakorlása, az áldozatkészség és összefogás jelképe lesz a Szent Anna-kápolnákig vezető keresztút – így vélekedik Portik Hegyi Kelemen főesperes, aki örömmel fogadta a gyergyóiak segítségét a kápolna felújításakor is, akárcsak később, amikor a keresztút stációinak visszaállítása merült fel javaslatként.
Ötletadó és pártolók
A kezdeményező egy gyergyószentmiklósi vállalkozó, Egyed András, aki kérdésünkre elmondta: több esztendeje annak, hogy egy idegenből érkezővel kirándult a Szent Anna-kápolnák környékén, s elszégyellte magát, mikor a vendég megjegyezte, a kápolnára igencsak ráférne egy felújítás. Akivel beszélt róla, mindenki támogatta az ötletet, így alakult elsősorban a barátokból a támogatók köre. A római katolikus egyház tulajdonában lévő kápolna rendbetétele tavaly Szent Anna-napra vált lehetségessé, s az összefogás láttán újabb tervek születtek.
„Hajdan keresztút vezetett a kápolnához, három keresztnek még látható az alapja” – ismerteti a történetet Egyed András, hozzátéve, az elképzelés az volt, hogy keresnek tizennégy támogatót, aki felvállalja a stációk egy-egy keresztjének kivitelezési költségeit. „Annyian lettünk, hogy három keresztutat is állíthattunk volna, dönteni kellett, kinek a támogatását fogadjuk el. Azt javasoltam, hogy azoknak adjuk meg a lehetőséget, akik a legtöbb pénzzel járultak hozzá a kápolna felújításához.”
Id. Len Emil, Fülöp László, Csata Levente, Szabó Csaba, Huszár Árpád, dr. Jakab Gyula, Lőrincz András, Borbély Antal, Török Zoltán, Ivácson Pál, Török Ignác, ifj Egyed András, Portik Csaba és ifj. Len Emil – ők képezik a tizennégyet, ám amint a keresztállítók szószólójától, Csata Leventétől megtudtuk, nem mindenki akarja saját nevét viszontlátni a talapzaton. A Huszár Árpád által finanszírozott kereszten a Szent Miklós-templom egyháztanácsosainak közössége fog szerepelni például.
„Nem hencegni akarunk, nem azért támogatjuk a keresztút visszaállítását, hogy a nevünket kőbe véssék” – mondja Csata, és hasonlóra hívja fel a figyelmet a kezdeményező Egyed is: ne szüljön irigységet, hogy ők a keresztállítók. Még számos terület van, ahol a közösségért tenni lehet, mindenkinek adott a lehetőség.
A 2,4 méteres keresztek
Köllő Miklós főépítész tisztázza a mendemondákat: nem ő tervezte a felállításra váró, 2,4 méter magas kereszteket, mindössze javaslatot tett. Egy, a csomafalvi templomkertben álló XVIII. századi kőkeresztre irányította a kivitelező figyelmét, az ihlette a munkát. Dr. Jakab Gyula cégénél folyik a kivitelezés. A szakember elmondta, andezit képezi az alapanyagot, ezt faragták ki, s bár eredetileg az volt az elképzelés, hogy a talapzatra az állító neve, a keresztre a stáció megnevezése kerül, ez változni fog.
„Vannak előre öntött, fehér márványhoz hasonlító plakettek, amelyek Krisztus szenvedésének állomásait illusztrálják. Úgy néz ki, arra hajlanak a finanszírozók, hogy a leírás helyett ez kerüljön a keresztekre” – közölte Jakab Gyula, hozzátéve, jó ütemben haladnak a munkálatokkal, a júniusra tervezett helyszínre szállítást nem kell későbbre halasztani.
Egyébként a keresztállítók hozzávetőleg 2500 lejt fizetnek ki személyenként, a helyszínre szállításban és felállításban Gyergyószentmiklósi Polgármesteri Hivatal ajánlotta fel segítségét. A keresztút felszentelésére a Gyergyóiak Világtalálkozója alkalmával, a Szent Anna-búcsú keretében kerül majd sor.
Ezen keresztút elkészülte tulajdonképpen az elődök törekvésének folytatása, amint Csergő Tibor történész elmondta, írásos dokumentumok szerint e helyen már a XVIII. században keresztút volt, a keresztek elgazdátlanodását, eltűnését, a búcsújárás megszűnését a kommunizmus okozta.
Balázs Katalin
www.szekelyhon.ro