Az ereklyék fejedelme - a történelem legnagyobb misztériuma

Kategória: Dokumentumok Találatok: 1281

„Az ereklyék fejedelme – a történelem legnagyobb misztériuma” – a Torinói lepel és Krisztus ikonográfiája


„Mikor beesteledett, jött egy Arimateából való gazdag ember, név szerint József, aki maga is tanítványa volt Jézusnak. Odament Pilátushoz és elkérte Jézus testét. Akkor Pilátus megparancsolta, hogy adják ki neki. József fogta a testet, begöngyölte tiszta gyolcsvászonba, és betette sziklába vágott saját, új sírboltjába.” (Mt 27,57-60)
A Jézusereklyék közül a Sindone, vagyis a Torinói halotti lepel különleges és egyedülálló jelentőséggel bír: néma tanúja Jézus szenvedésének és feltámadásának. Láthatóvá teszi Jézus gyötrelmeinek egyes pillanatait, segít a kínzásnál használt eszközök, valamint a Jeruzsálemi sírban talált más halotti lepedők azonosításában is. Ez utóbbiak egyike a ma Manoppello-ban (Itália) őrzött Szent Arcot megjelenítő lepel.
A keresztény művészettörténet Krisztus-ábrázolás hagyományának hosszú évszázadaira visszatekintve, a ránk maradt művészeti alkotásokat megfigyelve – melyek egyedülálló módon mesélnek a múlt szokásairól, hagyományairól, mindarról, mely az előttünk járók életét jelentette – szembetűnő módon fellelhető azok hasonlósága, mely egy „prototípus” létezésének valószínűségére ad okot.
P. Heinrich W. Pfeiffer jezsuita, a Pápai Gergely Egyetem professzora, a keresztény művészettörténet egyik legnevesebb tudójának kutatásai szerint a IV. századtól, leginkább Keleten (a bizánci művészetben) de már a római San Pietro e Marcellino katakombában is találkozhatunk az ún. Krisztus-Pantokrátor (azaz a Mindenható, a Világ Ura) ábrázolási hagyomány megjelenésével, melyek feltehetően egy csodás módon elterjedt Jézus kép mintájára készültek. A megfigyelések is azt mutatják, hogy Jézus korabeli ábrázolásai különleges módon hasonlóak. Ennek jellegzetessége a merev és csontos Jézus arcábrázolás, a hosszúkás fejforma, szakáll, hosszú haj. A VI. ill. VII. századtól kezdődően pedig már különböző dokumentumokban is megtalálható, hogy a Jézusról készített ábrázolások egy „prototípus” szerint készültek. Számos legenda terjesztette egy olyan tárgy létezését, mely Jézus hiteles arcvonásait őrzi.
A kereszténység kétezer éves története folyamán Jézus Krisztus mindvégig jelen van. Tudjuk, hogy Jézus az Isten Fia, az Atyával egylényegű, olyan, mint az Atya. A Zsidókhoz írt levél első fejezetében Isten Fiáról olvashatunk: „…aki – mivel az ő dicsőségének fénye és lényegének képmása, és mindent fenntart hatalmának igéjével –, miután a bűnöktől megtisztulást szerzett, a Fölség jobbján ül a magasságban” (Zsid 1,3). A görög nyelvben a „képmás” szó olyan képre utal, mely a valódi lenyomata – írja egy tanulmányában P. Pfeiffer. Tehát Jézus Isten képmása. A ránk maradt ereklyék és egyéb tárgyak közül csakis a Torinói lepel az, mely – egy fotó negatívjához hasonlíthatóan – valóban egy lenyomat, egy képmás.
A Torinói halotti lepel, vagyis a Sindone minden idők legnagyobb titka, misztériuma, mely egy régészeti leleten keresztül válik láthatóvá, s mely csakis Jézus története és feltámadása által válik valóban érthetővé. A Sindone annak lehetősége, hogy Isten valóban megjelent a fizikai világban, s a hitre hív a látáson keresztül.
Vatikáni Rádió