A Gyimesek Szent Erzsébetje

Nyomtatás

ImageBálint Lajos nyugalmazott gyulafehérvári érsektart ma, Szent Erzsébet napján szentmisét a gyimesközéploki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceum kápolnájában.

 

 

 

Bálint Lajos maga tette le az iskolaépület első alapkövét 1993-ban, és 1994 szeptember 15-én már felhangzott az iskola hívó csengője. „Ma is ez az egyetlen középiskola a Gyimes völgyében" – tájékoztat Berszán Lajos atya, aki szeptember elsejéig látta el az iskolaigazgatói feladatokat.

„Korcsiturák" nélkül
Berszán atya úgy gondolta, jobb lenne a korábbi katonai laktanya, majd javítóintézet épületében gyerekeket nevelni a jóra. „Sok szegény gyerekről legalább úgy gondoskodunk, hogy az érettségiig eljuttatjuk őket" – mondja a volt iskolavezető.
Az eredeti terv szerint négy osztály épült volna, és mellé bentlakások, ahol a más településről érkezett diákok megszállhattak. Jött azonban egy kormányrendelet, amely kimondta: legalább kétszáz gyerek szükséges egy iskolának ahhoz, hogy önálló struktúraként működjön.
Ma közel négyszázan tanulnak a líceumban. Az ország öt megyéjéből vannak itt diákok, három kultúrát, három tájegységet képviselve: bákói csángókat, gyimesi csángókat és székelyeket. „Ezek a gyerekek büszkék egymásra, és arra, hogy megismerhetik egymás kultúráját. Itt nem hallani a megszokott »korcsitura« és ehhez hasonló kifejezéseket. Már az is megtörtént, hogy ünnepek alkalmával egymás népviseletét próbálták fel" – meséli Berszán atya.
Mitől csángó a csángó
Sajátosan alakultak e vidék néprajzi hagyományai is, melyek népi táncokkal, gazdag mondavilággal és dallamkinccsel rendelkeznek. A gyimesi csángó magyarok legfőbb szórakozási alkalma a tánc volt. A szakemberek közel 35-féle táncalkalmat és mintegy 30 táncfajtát tartanak számon. A táncrendből napjainkra a fiatalok is ismerik a magyarost, csárdást, németest, hejszát. A hetvenes évek táncrendjében szerepelt a hétlépés, egytoppantós, háromtoppantós, sormagyaros, talján polka, háromsirülős, balánkáé, moldvai, csoszogtatós, keresely, sántanémetes és porka.
Kulturális szemszögből is érdekes a kis líceum: saját múzeuma van, melyet Ambrus István történelemtanár, az iskola aligazgatója pályázat segítségével hozott létre. Kevesen tudják, mitől csángó a csángó, és mi a különbség a bákói és a gyimesi csángó között. „Arra kell vigyázni, hogy csak olyan módon legyünk részesei, támogatói ennek a gyimesi csángó kultúrának, mely mód nem alakítja át, nem teszi tönkre azt, hiszen célunk, hogy sokáig fennmaradjon" – magyarázza az aligazgató.
A családban magyarul
Gyimes sajátos településszerkezetű, ugyanis két falu - Gyimesfelsőlok és Gyimesközéplok – közigazgatásilag Hargita megyéhez tartozik, míg Gyimesbükk Bákó megyéhez. A helyi identitástudat ma is erős: a gyimesi csángók nagyrésze tudja, honnan „csángáltak" ide. Nyelvjárásuk a felcsíkiakéval hasonlítható. Gyimesben a bennszülött a csángó.
A völgyben, mely a három települést öleli magába, 8-10 általános iskola működik. Berszán atya szerint ha egy gyimesi gyerek elmenne Csíkba a „művészetibe", mehet, mert az itteni iskolába lesz elég jelentkező, nem csökken a létszám.

„Egyik legfontosabb dolgunk, hogy tudatosítsuk a világgal, hogy létezik a csángó kultúra, hitelesen kell azt bemutatni, és amit nem tesz meg az állam, azt a magyarságnak kell megtennie" – összegezte Berszán atya a gyimesi csángó helyzetet.

www.maszol.ro

 

Image