Hamvazószerda, a húsvét előtti hathetes időszak, a nagyböjt kezdete idén február 6-ra esik.
A hamvazószerda a farsang és a Húsvét közti választónap, az előtte lévő
vasárnap farsangvasárnap, ezt követi farsanghétfő, húshagyókedd és
hamvazószerda. Ez a nagyböjt, a negyvennapos böjti időszak első napja,
megemlékezés Jézus böjtölésének, illetve kínszenvedésének
időszakáról.Az ünnep latin neve quadragesima (negyvenedik), utalásul
arra, hogy a nagyböjt negyven hétköznapjának kell megelőznie Húsvétot,
Jézus feltámadásának ünnepét.
A 7. századtól vált szokásossá a bűnbánati felkészülés. Az 1091-ben
Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa rendelte el a hívek
számára a hamvazkodást a bűnbánat látható jeleként. A templomban a mise
után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s avval
rajzolja a keresztet a hívek homlokára, miközben ezt mondja:
„Emlékezzél meg ember, hogy porból lettél és porrá leszel".
A II. Vatikáni Zsinat óta - a nagypéntekkel együtt - szigorú böjti nap
a keresztény katolikus hívek számára, azaz ekkor csak háromszor szabad
enni és csak egyszer szabad jóllakni. A negyvennapi böjtnek is nevezett
nagyböjt hamvazószerdán kezdődik és nagyszombat délig tart, de az
egyház tanítása szerint pusztán a testi böjt nem elég, az
önmegtartóztatást más tekintetben is gyakorolni kell.
A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje.
Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az
otthon maradottakéval, hogy a fejfájás azokat is elkerülje. A
hamvazószerda és a nagyböjt első vasárnapja közti három nap neve
„semmihét", amikor minden farsangi maradékot megettek, hogy
elkezdhessék a böjtöt.
Duna TV