Az erdélyi ferences templomokban gyakorlatban van Páduai Szent Antal tiszteletére nagykilencedet tartani.

A Szent Antal nagykilenced tartása Csíksomlyón (1741) - 269. éve ismert szokás.
Miben áll ez a nagykilenced és honnan ered?

Páduai Szent Antal ünnepe (június 13) előtt kilenc kedden át szentmisét végeznek a templomban, prédikációval és kilenced-imával. Mivel nagy tiszteletnek örvend Szentünk a hívek körében, igen sokan tartják e nagykilencedet.

Eredete

Páduai Szent Antal tiszteletéről a somlyói diákság körében 1720-ban történik feljegyzés.

“Ezen ragaszkodó tiszteletből kifolyólag 1741-ben szokásba vették, hogy évenkint, Páduai Szent Antal ünnepét (június 13.) megelőző kilenc kedden, labarum alatt kivonulnak a Kissomlyó hegyen épült Szent Antal kápolnához. Ott imádkoznak, a Páter szentmisét végez és prédikál Szent Antal tiszteletére.” (P. Kovács Gergely: Páduai Szent Antal társulatának története és ájtatossági kalauza. – Csík – Somlyó, 1897. - 24-26.o.)

Miért éppen kilenc kedden?

Ugyancsak idézett mű jegyzi fel. “Maga Szent Antal jelölte ki ilyen módon: 1617-ben történt. Olaszországban, Bononia nevű városban egy előkelő asszonyság már 22 éve magtalan volt. Szent Antalhoz folyamodott, gyermekáldásért könyörögve. Látomásban Szent Antal megígérte neki, hogy méhe gyümölcsözővé lesz, csak látogassa meg kilenc kedden át az ő képét, mely a szentferenc-rendi szerzetesek templomában van.” - Ennek alapján választotta a somlyói diákság is áhítatának gyakorlásáúl a nagykilencedet. Rövidesen tudomásul vették a hívek és csatlakoztak a diákokhoz. (Megjegyzés: Esős idő esetén a kegytemplomban tartották meg a kilencedet.)

Ez a csíksomlyón kezdeményezett nagykilenced tartása elterjedt a ferences rendtartomány más templomaiban is, sőt a plébániatemplomokban is, több helyen végzik a nagykilencedet.

Ez a Szent Antal nagykilenced mivolta és története.

P. Márk József OFM

www.csiksomlyo.ro