Keresztény hitünk alapvető tétele, Jézus Krisztus föltámadása, és annak liturgikus megünneplése Húsvétkor. A kereszténység már kezdettől fogva zsidó és pogány eredettől befolyásoltan megosztva ünnepelte a húsvétot. Indok: az Egyház, az Utolsó Vacsorát, amelyen a mi Urunk Jézus Krisztus az Oltáriszentséget/ Eukarisztiát és az egyházi rendet/a papságot alapította, a korabeli zsidó húsvét szerint ünnepelte.
Krisztusban Kedves Testvéreim és Híveim!
Keresztény hitünk alapvető tétele, Jézus Krisztus föltámadása, és annak liturgikus megünneplése Húsvétkor. A kereszténység már kezdettől fogva zsidó és pogány eredettől befolyásoltan megosztva ünnepelte a húsvétot. Indok: az Egyház, az Utolsó Vacsorát, amelyen a mi Urunk Jézus Krisztus az Oltáriszentséget/Eukarisztiát és az egyházi rendet/a papságot alapította, a korabeli zsidó húsvét szerint ünnepelte. De ugyanakkor a pogányságból megtért keresztények nem tartották magukat a zsidó hagyományokhoz és Kis-Ázsiában már a szombat helyett az Úr Feltámadása napját, a vasárnapot ülték meg. Ehhez hozzájárult később a római Egyház naptárreformja (Gergely-naptár), amely 1582-ben helyreigazította a naptáreltolódást. Ezt a Protestáns Egyházak 1700-tól és a Keleti Keresztény (Ortodox) Egyházak csak 1923-tól fogadták el.
Ebből a bonyolult naptárrendszerből nem akarok most előadást tartani, mert ez bizonyos szakértelmet igényel. Nekünk hívőknek fontos az, hogy idén mind a Keleti, mind a Nyugati Kereszténység együtt ünnepli a Húsvétot.
1. A közös Húsvét ünneplése április 8-án időszerűvé teszi azt a fontos eseményt, hogy 2007. szeptember 4-9. között Nagyszebenben lesz a Harmadik Európai Ökumenikus Találkozó, gyakorlatilag Nagyszeben lesz Európa keresztény fővárosa. Az Európai Keresztény Egyházak elhatározták, hogy a keresztény egységtörekvés (=ökumenizmus) útján előrehaladjanak az egység keresésében. Először 1989-ben protestáns városban, a svájci Baselben tartották meg az első kongresszust, a másodikat az osztrák Grazban – mint katolikus városban – 1997-ben, a harmadikat viszont ortodox városban akarták megtartani. Így esett a választás Nagyszebenre, amely már 2007. január 1-től – év végéig – Luxembourg városával együtt lesz Európa kulturális fővárosa.
Híveinktől azt kérjük, hogy ennek az ökumenikus eseménynek résztvevőiként, imáikkal hordozói legyenek a rendezvénynek. A szervezők majd megmondják, hogy miképpen lehet részt venni a döntő három nap rendezvényein.
2. Tudjátok, hogy 2009-ben főegyházmegyénk alapításának ezredik évfordulóját, millenniumát ünnepeljük. Lelkipásztori Bizottságunk ötéves előkészítő programot dolgozott ki. Az idén, 2007-ben a téma: Életünk válasz Jézus Krisztus hívására. Vegyünk részt a rendezvényeken, imádkozzunk Főegyházmegyénk megújulásáért, hogy a 2009-re előirányzott millenniumi ünnepségek lelki gyümölcsöket teremjenek.
3. Végül, de nem utolsó sorban szeretném felhívni figyelmeteket az erdélyi magyar kisebbség szomorú sorsára. Tudjátok, hogy Püspökeitek és Papjaitok az Egyházi Törvénykönyv szerint nem „politizálhatnak”, és ez nem is lehet hivatásuk. Ezért csak azt kérem tőletek, hogy az eljövendő szavazáson vegyetek részt, mert katolikus keresztény hívő nem lehet közömbös a fennálló helyzettel szemben, hogy kit ültessen a kormányrúd mellé. Ugyanakkor azt is kérném, hogy olyan személyekre szavazzatok, akikről tudjátok, hogy Egyházunk és Nemzetünk érdekeit képviselik. Tőlem ne várjátok politikai vagy polgári Szervezetek konkrét megnevezését, sem személyekét, mert ez katolikus Egyházam egyetemes küldetésével ellenkezne. A napi politikai harcokban nem veszek részt mint Főpásztor, de bízom világi híveimben, hogy őrálló helyükön helyesen szavaznak képviseletünk érdekében. Legjobb lelkiismeretük hangját követve azokat támogatják szavazatukkal, akik maradéktalanul felvállalják és képviselik Egyházunk és népünk érdekeit.
Kegyelemteljes húsvéti ünnepeket kívánok minden kedves Testvéremnek és minden jóakaratú embernek!
Gyulafehérvár, 2007. április 8-án, Urunk Feltámadásának főünnepén
† György s. k.
érsek