Elhunyt Kovács Kalliszt, a ferences szentek krónikása

Nyomtatás

ImageGyümölcsoltó Boldogasszony napján, március 25-én elhunyt az egyik legidősebb magyar ferences, Kovács Kalliszt. A rendi nekrológ ferences módra fogalmaz: „szólította nővérünk, a testi halál”.


 

 

Kalliszt atya 1923-ban Nagykanizsán született. 1943-ban Esztergomban érettségizett, teológiai tanulmányait Szombathelyen végezte. Örökfogadalmat 1946-ban tett. Lelkipásztori munkát végzett a szombathelyi és a pesti ferences templomban, a rendek feloszlatása után Pestszentlőrincen, Szokolyán, Orgoványban. 1992-ben visszatért rendi keretbe, és a sümegi kegytemplomban lett lelkipásztor, valamint a Ferences Világi Rend provinciai asszisztense. Fáradhatatlan lelkesedéssel kereste fel a legkisebb közösségeket is, hogy élessze és erősítse a ferences lelkiséget.

Aprólékos kutatómunkájának gyümölcseként születtek meg értékes könyvei és cikkei a ferences szentekről, ferences pápákról és a ferences kegyhelyekről. Halála pillanatáig dolgozott. Nagy szorgalommal gyűjtögette az adatokat új könyvéhez, amely most húsvétkor jelenik meg A ferences szentek és boldogok címmel.
Nagyon büszke volt arra, hogy a nyolcszáz éves ferences családnak több mint ötszáz szentje és boldogja van, több, mint bármely más rendi közösségnek. Kalliszt atya immár úton van közéjük. Utolsó éveit az esztergomi rendházban töltötte, betegen is ragaszkodva a szentmise bemutatásához, a szellemi-lelki munkához.
Az érte felajánlott szentmise március 31-én, szerdán 11.00 órakor kezdődik az esztergomi ferences templomban. Temetése a rendház kriptájában lesz a szentmise után.
Ferences Sajtóközpont/Magyar Kurír