A Székely Kálvária legyen jel!

Kategória: Szent helyek Találatok: 2502

ImageNagypénteken 15 órakor Tamás József püspök megáldotta, majd – Székelyudvarhely római katolikus papjai közreműködésével – vezette az első keresztútjárást a Szejke-fürdő melletti Ugron-kápolna felé vezető régi szekérút mellett frissen felállított Székely Kálvárián.

Szép számmal érkeztek városbeliek, de a környező településekről is, hogy együtt járják végig a Zavaczki Waler szobrászművész által készített, kétméteres sziklatömbökbe vésett stációk nyomán Jézus szenvedéstörténetét.
A Székely Keresztút első, ünnepélyes bejárásán imádkoztak az Ugron családért, akik a főegyházmegye 1000 éves évfordulója alkalmával megálmodták a székelyudvarhelyi szabadtéri keresztutat, az adakozókért, szobrászművészért, aki az egyes állomásokat megalkotta és mindazokért, akik ezen az úton a későbbiekben is imádkozva végigjárnak. A püspök imában kérte: ébresszen felelősségtudatot és testvéri egységet. Újabb évezredig legyen jel, hogy helyes öntudatra ébredjünk – az igazi értékeket és küldetésünknek felismerve. Áldáskérelem után meghintette szenteltvízzel az első domborműves stációt. „Az embernek szeretetre, megváltásra van szüksége ezért a mennyei Atya elküldte Jézus Krisztust – nyomatékosította a főpásztor. Lelki megújulásunkat erősítse a rá és értünk vállalt szenvedésére való emlékezésünk”.
A Székely Keresztút
A hagyományos 14 stációt a domborművek alatt római számok, és egy-egy szó jelzi, amit rovásbetűkkel is felvésett az alkotó: Ítélet, Megterhelve, Megbotlás, Találkozás, Segítség, Együttérzés, Felbukva, Vigasztalás, Összeomlás, Megfosztás, Megfeszítés, Elhagyatva, Gyászban… Ugyanakkor egy-egy évszám is rákerült a sziklakövekre, amely a székely nép sorsdöntő eseményeire utal.
Imádkozva, énekelve és elmélkedésre érdemes gondolatok mellett járta végig az állomásokat a sokaság. Miközben imába foglalták mindazokat a nehézségeket, amelyeket hétköznapjainkban találkozunk.
A meredek oldalon, a nedves avaron egymást is segítették a keresztútjárók. A kápolna előtt nagyméretű, fából ácsolt keresztfa áll. Pünkösdre készül el a három kőkereszt, és a tábla az Ugron-kápolna falához.
Végül, a püspöki áldás előtt László Attila, a Szent György egyházközség plébánosa imakérelme a felajánló Ugron családért és a csodálatos napért szólt. Az imádságunkkal megszentelt keresztút jelezi: életet akarunk. Tamás püspök záró gondolatatként elmondta: Isten különleges ajándéka a Szejkén a gyógyvíz, ugyanitt székely népünk Orbán Balázs emlékét is őrzi. Az Ugron-kápolna pedig közösségünk kincse. A most megáldott kálvária pedig igazi gyöngyszeme a Szejkének. A pestisjárvány idején Magyarországon számos szabadtéri kálvária épült. Erdélyben a templomon kívüli kálváriák sorában a hetedik a Mál-oldalán nagypénteken megáldott szabadtéri keresztút.
Via Dolorosa
Jeruzsálemben 500 méternyi Pilátus házától a koponyák hegyéig, a Golgotáig az út, amelyet az Úr Jézus járt legelőször végig. Azóta nap mint nap sok zarándok teszi meg a Kereszt Útját.  A középkorban a szenvedő Jézus tisztelete került előtérbe, a 18. században véglegesítődtek a ma ismert állomások, amely 14 stációt foglal magába. Népünknek kedvelt ájtatossága a keresztúti ájtatosság - Jézus Krisztus szenvedésén elmélkedve, az iránta való hálánk, köszönetünk kifejezéseként. És hogy erőt, vigasztalást merítsünk szenvedéséből. A püspöki áldásban kérelme: mindenkinek, aki a mai naptól birtokba veszi, sajátjának tekinti a Székely Kálváriát, életéhez, munkájához, megpróbáltatásainál adjon sok erőt a Gondviselő Isten. Közös imánk, a Himnusz eléneklése után a résztvevők egy főhajtásra betértek az Ugron-kápolnába. És a visszaúton ki-ki újra megnézhette a domborműveket. Minden bizonnyal a Székelyudvarhelyre látogatóknak is kedvelt zarándokhelyévé válik a Mál-tetőre vezető keresztút.
A Székely Golgota
1241–1242 – Tatárjárás; 1526. augusztus 29. – Mohács; 1562 – Székely Támadt-Székely bánja; 1596 – „Véres farsang”; 1690 – Az Erdélyi fejedelemség megszűnése; 1711 – A székely hadrendszer megszűnése; 1764. január. 7. – Madéfalvi veszedelem; 1849. augusztus. 1. – Nyerges-tetői csata. És a 20. század megpecsételő napjai: 1916. augusztus. 27. – Betörés Erdélybe;  1920. június 4. – Trianoni békediktátum; 1944. augusztus 26. – Uz-völgyi csata; 1947. február 10. – Párizsi békeszerződés; 1956. november 4. Valamint: 2004. december 5.
Molnár Melinda