SZEM NEM MARADT SZÁRAZON A SIXTUS KÁPOLNÁBAN

Nyomtatás

b_300_300_16777215_00_images_stories_Szent_Szent_helyek_szixtusikapolnaf.jpgA TITOKTARTÁSI FOGADALOMTÓL A HABEMUS PAPAM-IG

Tudósítás némi érzelemmel
A pápaválasztó konklávé tagjai titoktartási fogadalmat tettek, hogy soha senkinek nem beszélnek a pápaválasztás belső titkairól, arról, mi történt a Sixtusi Kápolnában a zárt ajtók mögött. Ezt bizonyára mindhalálig meg is tartják. Azonban vannak nem titkos mozzanatok, amelyek alapján mégiscsak összeállhat egy mozaikkép. Az AP jelentése alapján az amerikai Huffington.Post vallási rovata cikket közölt Rachel Zoll-tól ezen a címen: "A konklávén belül - az extra omnes-től (mindenki kizárva) a Habemus Papam-ig". Az érdekes írást most megismertetjük Olvasóinkkal.  Ismeretes, hogy az ötödik fordulóban szerezte meg a szükséges szavazatokat az argentin kardinális, Jose Mario Bergoglio. Forrás: Ap, huffingtonpost.com, miamiherald.com; newswest9.com; thenewstribune.com; Írta, fordította: Dr. Békefy Lajos.
Mozaikképek rajzolata
Három választási forduló után még nem volt győztes, aki megszerezte volna a szükséges 77 vagy több szavazatot. Amikor a kardinálisok elvonultak a löncsre, az ebédre, a bostoni kardinális, Sean O'Malley leült az asztalnál argentin barátja, Jorge Bergoglio mellé. "Nagyon gondterheltnek tűnt amiatt, ami történik" - mondja O'Malley. Néhány órával később a buenos airesi érsek I. Ferenc néven ott állt a Boldogmondások balkonján pápaként.
Hogyan kezdődött?
Kedden, 2013. március 12-én délután volt az ünnepi bevonulás a Sixtusi Kápolnába. A vörösbe öltözött főpapok gregorián éneklés közben mentek be a kápolnába, s helyet foglaltak a hosszú négyszögletes asztalnál. Majd egyenként letették a titoktartási fogadalmat: "Megígérjük és fogadjuk, hogy semmiképpen sem törtjük meg a titkot, sem az új pápa választásának során, sem azután". Majd elhangzott a hangos kiáltás: "Extra omnes" - mindenki kizárva, s a masszív kétszárnyú ajtó bezárult. A konklávé megkezdte pápaválasztó szavazását.
Kétségtelen, nagyon szép a kápolna - mondja Francis George chicagói kardinális -, de az akusztika nem valami jó. Ezt persze lenyűgözően ellensúlyozzák Michelangelo freskói Ádám teremtésétől el egészen az Utolsó ítélet hatalmas, egészfelületes festményéig, a másik oldalon pedig Botticelli, Perugino, Domenico Ghirlandaio, Pietro Prugino bibliai témájú ábrázolásai színezik és emelik a kápolna hangulatát.
A szavazások
Az elnöklő kardinális, Giovanni Battista Re pontosan elmagyarázta a választás minden lépését, kétszer is. Nagy csend ült a teremre. "A konklávét valóban az imádság lelkülete járta át" - mondta O'Malley. Mindenki felírt néhány szót latinul egy lapra: "Legfőbb Pontifexnek megválasztom." - és beírta a pápának javasolt személy nevét. Sorban, egymás után feltartották a szavazócédulát, majd a középen elhelyezett urnába tették. Majd az összes szavazócédula leadása után megkezdődött három szavazatvizsgáló kardinális segítségével a nevek hangos felolvasása. Amikor bejeződött a számbavétel, világossá váltak az erőterek - mondja az ír kardinális, Sean Brady. "Számos jelölt volt" - tette hozzá. Az egyik kardinális ezután összegyűjtötte a szavazócédulákat és az arra előkészített kályhába dobta azokat. Azután az így felszálló fekete füstből tudták meg a Szent Péter téren várakozók és a világ minden részén a tv híradásokat figyelők, hogy még nincs pápája a római katolikus egyháznak.
Bergoglio kissé elszomorodott a fordulók miatt
Szerda reggel, 2013. március 13-án újra megkezdődött a szavazási rituálé. Mindenki kitöltötte a céduláját és előre vitte az urnába. "Amikor lassan odasétálsz kezedben a szavazócédulával az urnához, és a monumentális Utolsó Ítélet festmény előtt megállsz, átérzed hatalmas felelősségedet" - mondja O'Malley. Két szavazati forduló volt ebéd előtt. És eredménytelenül. Kint a tömeg délben megint fekete füstöt látott felszállni, s egyre izgatottabb, meg kissé csalódott is volt. De nem hagyták el a teret, sőt egyre többen érkeztek. Ebédnél O'Malley ismét barátja, Bergoglio mellett ült. "Nagyon közvetlen volt, barátságos. És mint mindig, jó érzéke van a humorhoz, nagyon gyorsan vált és lehet vele örülni" - újságolja O'Malley. Ám a szavazás menetével kapcsolatban leírhatatlan szomorúság látszott az arcán.
"Bűnös ember vagyok, de."
A délutáni szavazás első menetében már kezdett kirajzolódni valami, de még nem eléggé világosan. Majd az ötödik forduló elején, amikor a leadott szavazatokat olvasták fel, a sikeres választás eredménye egyre nyilvánvalóbbá vált. "Bergoglio, Bergoglio, Bergoglio, s egyszerre csak a határszámot, a 77-et érte el a szavazatok száma". A kardinálisok a hetvenhetedszer mondott Bergoglio névnél tapsban törtek ki. "Nem hiszem, hogy szem szárazon maradt ekkor a Sixtusi Kápolnában" - nyilatkozta a new yorki kardinális, az egyik esélyes, Timothy Dolan.
Ekkor az egyik kardinális megkérdezte a buenos airesi érsek-kardinálist, elfogadja-e pápává választását. "Bűnös ember vagyok, de mivel ezt a hivatalt nekem adtátok, elfogadom azt" - válaszolta a három francia szavazatszedő emlékezete szerint. Majd Bergoglio közölte azt a nevet, amit pápaként viselni kíván: Ferenc. Aztán bement a Könnyek Szobájába, hogy magára vegye a pápai fehér reverendát.
Amint I. Ferenc már pápaként visszatért a kápolnába fehérbe öltözve, első tette az volt, hogy az egyik kardinálishoz menjen, hogy köszöntse őt - mondja a  pápaválasztó főpapok egyike. Talán ellenlábasához lépett oda? Feltehető. Ezután elfoglalta helyét a középre helyezett fehér pápai trónon, s egymás után fogadta a kardinálisok köszöntését. De mindegyiknek finoman jelezte, hogy neki erre valójában nincs szüksége, ő "velünk egy szinten lévőnek tartja továbbra is magát" - mondja el észrevételét Dolan kardinális. A new yorki kardinális hozzáteszi: megrázó érzés volt megcsókolni az új pápa gyűrűjét. "Odamész ahhoz a kardinálishoz, aki pár perccel előbb még egy volt közülünk. De egyetlen pillanat alatt más lesz az identitása, hiszen ő már a pápa" -  teszi hozzá a new yorki főpap.
Üresen küldte el a pápai luxuskocsit - "Isten bocsássa meg nektek."
És aztán már mi is tudjuk, mi történt. Az új pápa megjelent a balkonon, kedvesen és közvetlenül megszólalt spanyolul és olaszul. Az ünneplő százezres tömeget megáldotta, Rómát és az egész világot is, majd visszalépett az erkélyről.
S a pápa ismét a buenos airesi érsekké változott egy pillanatra, hiszen a bőréből még a kiválasztottsága ellenére sem bújhat ki az ember. A Könnyek Szobájában ott hagyta múltját ("Bűnös ember vagyok.."), de nem személyes karakterét, Isten formálta jellemét. Ez pregnánsan fejeződött ki abban, hogy amikor visszavonulva az erkélyről, vacsorára indultak, jött érte a pápai autó. A kardinálisok beszálltak a részükre küldött buszokba, I. Ferenc, mondhatjuk, a "gyalogpápa" pedig üresen küldte el a luxuskocsit. Amikor már mindenki elment, "elgurult", a pápa gyalogosan besétált a vacsorához.
Nagy békesség a pápa szívében
A vacsorán sorra pohárköszöntőt mondtak, majd ő emelkedett szólásra. Dolan kardinális közlése szerint I. Ferenc így fogalmazott: "Isten bocsássa meg nektek azt, amit tettetek". Már éjfél is elmúlt, amikor lassan nyugovóra tértek a kardinálisok. Többen megjegyezték: "Nagyon otthonosan érzi magát az új pápa fehér pontifexi reverendájában". Szinte reá szabták, vagy készíttette Valaki - vélekedtek.
O'Malley kardinális másnap, csütörtökön megjegyezte: "Az elmúlt éjszaka nagy békesség tölthette el a pápa szívét. Érezhette, hogy Isten akarata teljesült be az életében".